Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi bíróságok rendezésének problémája

ha a törvény a honoratiorokat illetően az ő javaslatuknak megfelelően rendelkezik, akkor a nemesek szolgái esetében is sikerül hasonló intézkedést kierőszakolniuk. A városi követek javaslatában rejlő ezen „veszélyre" a konzervatívok megyei küldöttei közül Justh Ferenc is figyelmeztetett, Péchy Ferenc viszont azért utasította el a Vághy által előterjesztett indítványt, mert ,,a honoratiorok eddig mint nemes emberek tractáltattak minden subsidiumok és nemesi felkelések alkalmával." Ezt a véleményt a legteljesebb mértékig osztotta Perényi Gábor báró is, pedig egyebek mellett Bencsik János azért sem akarta a városi bíróság hatósága alá rendelni a honoratiorokat, mert a honoratiorok ugyan nem nemesek, de a nemesek szolgáinál sem „alábbvalóak", márpedig a városi törvényszék ez utóbbiak felett sem ítélkezhet. La Motte gróf Palóczyhoz hasonlóan részben arra mutatott rá, hogy a honoratior elnevezés nincs pontosan és törvény által meghatározva, márpedig ez minden további velük kapcsolatos intézkedés előfeltétele. Másrészt nyomatékosan hangsúlyozta: az uralkodó, illetve a vármegye tekintélyét sértené, ha nem nemes származású királyi, illetve megyei tisztviselők felett polgári bírák ítélkeznének. A továbbgyűrűző vitában a borsodi és a gömöri követ érvelésével szemben Dobóczky Ignác azt hangsúlyozta: éppen azért szükséges a Sopron városi követ által előterjesztett javaslat elfogadása, mert ,,a mai napig sincs elhatározva, ki legyen a honoratior, s ez által csak számtalan exceptívák erednének a bíróság iránt", ami a jogszolgáltatási tevékenység teljes megbénulását eredményezhetné. Pest megye második követe véleményének helyességét Siskovits József vitatta azt fejtegetve, hogy a honoratiorok nem nemesek, mivel a magyarországi jogszokás ,,más nemest nem esmér mint vagy ex privilegio vagy ex usu", márpedig a honoratiorok egyik kategóriába sem tartoznak. Az sem érv nemesként való kezelésük mellett, hogy ,,a megyékben fizetnek subsidiumot, mert ezáltal ők a vármegyei bíróság választásába bé nem folynak és a tiszti újításnál nem conscribáltatnak". Ugyanakkor — tette hozzá •—, ,,a jól lét, a szabadság, és a törvény előtti egyenlőség" mindenképpen azt követeli meg, hogy a honoratiorok felett a városi bíróság legyen az illetékes törvénykezési fórum. Ezekhez kapcsolódva Dókus László még arra mutatott rá, hogy ha a honoratiorok ügyeiben nem a városi bíróság ítélkeznék, ezzel ,,az adózók felett a népnek oly osztálya állíttatna fel", amely sem a nemesi, sem a polgári rendhez nem tartoznék, s egyik rend kötelességeiben és terheiben sem osztozna. A nemesi követek, s főként a liberális pártállásúak, a Vághy által előterjesztett indítvány elfogadása elleni tiltakozásuk során Ragályi Tamásnak az ülés elején elhangzott bírálatával egybehangzóan újra meg újra hangot adtak afeletti felhábo69