Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi bíróságok rendezésének problémája
rodásuknak, hogy a városi követek az előző nap nem álltak ki egyhangúlag Somssich Miklós javaslatának azonnali elfogadása mellett. A városi követek ezekre a szemrehányásokra frappáns módon reagáltak. Azt, hogy a városi bíróság tagjainak választására vonatkozó indítvány érdemi tárgyalása a megyei követek többségének állásfoglalása miatt került le a napirendről, a negyedik rend deputátusai közül az a Gaál József fejtette ki, aki a városiak közül egyedül nyilatkozott a választás kérdésének bármi módon történő tárgyalása ellen. A liberális megyei követek közül Klauzál Gábor figyelmeztette küldött-társait: a városiak javaslatát elvetni méltánytalan „egyedül azért, mivel a tegnapi országos ülésben azon kérdésnek elhatározása, kik által választassanak a városi bírák, a közigazgatásbeli rendszeres munka felvételére halasztatott". A tárgyalás alatt lévő törvénycikknek világosan körül kell írnia a városi bíróság illetékességi körét, fűzte tovább gondolatmenetét Klauzál, ehhez azonban a honoratiorokra vonatkozó rendelkezés elengedhetetlen. Beszédét azzal fejezte be, hogy ő ugyan „utasításánál fogva a választási jognak minden egyes polgárra, s lakosra való kiterjesztését" nem pártolhatja, ám reméli: a többségnek ezt a maga idején módjában áll majd megtenni, s így „a törvény semmi esetre hiányos nem lesz". Klauzál Gábor mellett a honoratiorokra vonatkozó javaslatot támogatta több más, főként konzervatív felfogású megyei követ mellett Gyertyánffy Dávid, Császár Sándor, Torkos Mihály, Poszavecz Zsigmond, Markovits András, Vásárhelyi János, valamint Török Gábor. Torontál megye második követe például azzal indokolta állásfoglalását, hogy a szokásjog alapján a városok egy jelentős részében a városi bíróság ítélkezik a honoratiorok ügyeiben, s ennek megváltoztatásáról „e helyen s ily mellékesen" rendelkezni nem lehet. Mosón megye első követe arra figyelmeztetett, hogy bár a honoratiorok statusának meghatározása kétségkívül a „publico politicumba való, de hogy milyen hatósága legyen a bíróságnak, az ide tartozik". Klauzál és a többi vele egyetértő követek véleményét a jelenlévők egy meglehetősen tekintélyes hányada elfogadta, a javaslatot azonban a többség végül mégis 26:23 arányban elvetette. 163 A városok igazgatási szisztémájának demokratizálása érdekében teendő első lépést, a Somssich Miklós által előterjesztett javaslatot a liberális megyei követek döntő többsége támogatta. A honoratiorok ügyének azon törvényhatóság területén illetékes bíróság elé utalását azonban, amely hatóság területén a honoratiorok éltek, a liberális nemesi deputátusok zöme nem tartotta célszerűnek. Nem tartotta, annak ellenére, hogy — amint azt Baranya megye első követe hangoztatta — ez az in70
