Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

illetékes egyházi személy, illetve szerv meghatározott összeg ellenében árendába adta. 444 Erre vonatkozóan 1. a 450. sz. jegyzetben említett forrásokat; különösen Juraj Palkovicnak az 1834. április 11 -i országos ülésen elmondott beszédét. A Kölcsey által kifejtett álláspont azonban viszonylag hamar beépült a liberális politikai gondolkodásba, így az 1843-44. évi országgyűlésen például Lónyay Menyhért fejtett ki — az 1843. november 21-i kerületi ülésen — a Kölcseyéhez hasonló gondolatokat; igaz, Lónyay nem a nagy részben „elcsekélyült fészkek"-ké vált szabad királyi városok polgárságában, hanem ,,a nagyjövőjű, gazdag és nem jelentéktelen nem kir. városok"nak a polgárosodás útjára lépett elemeiben látta ennek a középrendnek a magvát. (L. erről: Bánk 32.) Arra, hogy a probléma meglehetősen bonyolult, Varga János mutat rá, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy a nemesség liberális szárnya a magyarországi társadalomból polgári nemzetet akart formálni, polgári nemzet viszont „nem létezik »középrend«, azaz polgárság nélkül". A polgári rend azonban hiányzott a hazai társadalomból; a mindinkább kibontakozó válság viszont mind lázasabb kiútkeresésre ösztönözte a liberálisokat, akik arra a következtetésre jutottak, hogy ,,a középrend hiánya lassítja ugyan a társadalom válságára megoldást hozó polgári átalakulást, de ugyanez teszi lehetővé az átalakulásnak reformok által eszközölhető, békés, végveszélyt a nemességre sem idéző formáját". Varga János arra is rámutat, hogy a liberális nemesi politikusok azért szorgalmazták a városok — és itt véleménye szerint elsősorban a szabad királyi városok jöttek szóba — magyarosítását, mert tudták: ,,a kapitalista fejlődést, amelyért ... küzdettek, a polgárság társadalmi súlyának növekedését hozza, a polgárság nemzetiségi hovatartozása viszont nemzeti szempontból befolyásolhatja az ország egészének jellegét". Hangsúlyozza: a liberálisok „Kossuthtal együtt vallották, hogy »egy magyar középrend az, amire a magyar nemzetiségnek mindenek fölött szüksége van«". (Varga János 1982. 26., 61. sk., 136.) 445 KLÖM II. 495. 446 Nagy Pál beszédét 1.: Jegyzőkönyv IX. 445. skk., illetve KLÖM IV. 35. skk. Vö.: Mályusz 1923-1924. 56. sk. 4. sz. jegyzet. 447 A bankettről szóló tudósítást 1.: KLÖM IV. 187. skk. 448 Erre vonatkozóan 1. a 184. sz. jegyzetet, illetve az ezen üzenettel kapcsolatban korábban már mondottakat. 449 L. ehhez a 188. sz. jegyzetben említett forrásokat. 450 A már említett eseteken kívül az 1834. április 11 -i országos ülésen Juraj Palkovic szólt a polgárság „fellyebb" emelésének szükségességéről, s ezt a polgári rend társadalmi helyzetének „a leg nevezetesebb Európai Országokban" ,,új Constitutiok által" történtjavítására utalva is elengedhetetlennek mondotta. Arra hivatkozott, hogy ,,még Orosz Birodalomban is nem régen egy új polgári rend úgy mint közép rend a Ne275