Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

288 Az 1834. május 7-i országos ülésen lezajlott vitát 1.: Jegyzőkönyv VIII. 1. skk., KLÓM III. 122. skk.; a kerületi javaslatot 1.: Iratok II. 359. sk. 289 Erről 1.: Iratok II. 318. sk. Vö.: KLÖM II. 717. 290 ,,A Vármegyei ítél őszékekről" című kerületi tervezet szövegét 1.: Iratok II. 335. skk. 291 Jegyzőkönyv VII. 151. skk., KLÖM III. 73., 80. skk. 292 Jegyzőkönyv 180. skk., KLÖM III. 83., 86. skk. A kérdés a további tárgyalások során több ízben is napirendre került még; ennek figyelemmel kísérése azonban jelen tanulmánynak nem lehet feladata. 293 A javaslat szövegét 1.: Iratok I. 303. skk. 294 Uo. II. 324. skk. 295 Mindenképpen meg kell említeni egy formai problémát. Miután a törvénykezési munkálat a napirendről lekerült, és csupán egyes javaslatok emelkedtek törvényerőre, az úriszékről szóló 1836. évi X. te. — mint már utaltam rá — mindkét ismertetett tervezetet felhasználta jelentősen módosított tartalommal és formában. 296 így az 1833. november 5-i kerületi ülésen 26 megye és a Jász-kun kerület mellett a királyi városok is az úriszék eltörlésére voksoltak. (KLÖM II. 361., 366.) Az 1833. szeptember 12-i országos ülésen Szánthó Mihály, majd az 1834. április 8-i országos ülésen Hódy Imre szólalt fel az úriszékek megszüntetését követelve. (Ezekről 1.: Jegyzőkönyv IV. 295., illetve VI. 303. sk.) 297 így például az 1833. szeptember 12-i országos ülésen Kritske József— indoklás nélkül — a kerületi javaslat elfogadása mellett foglalt állást, Vághy Ferenc véleménye pedig az volt, hogy valamennyi helységnek legyen első folyamodású bírósága a kisebb jelentőségű, de nagy számú peres ügy elintézésére, s az úriszék elsősorban mint fellebbezési fórum működjék. Pósfay Sándor és Korher János szerint elképzelhetetlen, hogy az úriszék ne a földesúr érdekeit tartsa szem előtt, az tehát úr és jobbágy közötti ügyekben semmiképpen sem ítélkezhet. Koleda András kizárólag mint fellebbezési fórumot kívánta az úriszéket megtartani, s lényegében ugyanezt követelte Laky Gábor is, azzal a kiegészítéssel, hogy a nagyobb horderejű úrbéri ügyek első folyamodású fóruma a megyei törvényszék legyen. (Az ülésről 1.: Jegyzőkönyv IV. 269. skk., illetve KLÖM II. 199. skk., Kossuth azonban a városi követek felszólalásairól itt egyáltalán nem tesz említést.) Az 1833. október 14-i ülésen a budai, a pesti és a lőcsei deputátusok ismét akerületi javaslat fenntartására szavaztak. (Jegyzőkönyv V. 229. skk., illetve KLÖM II. 297.) Az 1834. április 9-i országos ülésen, amikor az úriszék szervezeti kérdéseit tárgyalták, Vághy Ferenc és Koleda András a javaslatban foglaltakkal szemben több intézményes biztosítékot követelt a törvénykezési fórum szakszerű és igazságos eljárása érdekében. (Jegyzőkönyv VI. 308. sk., vö.: KLÖM III. 43. sk.) 250