Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
Jegyzetek
169 Jegyzőkönyv VI. 450. skk., KLÓM III. 54., 61. skk. 170 Az ezzel kapcsolatos 1834. április 15-i vitát 1.: Jegyzőkönyv VI. 471. sk., KLÖM III. 54., 63. sk. 171 Jegyzőkönyv VII. 1. skk., KLÖM III. 64. skk. 172 Jegyzőkönyv VII. 27. skk., KLÖM III. 64., 66. skk. 173 Jegyzőkönyv VII. 56. skk., KLÖM III. 64., 68. skk., L. még Havas József és Eichholz János 1834. április 20-i, valamint Koleda András ugyancsak 1834. április 20-i, és Nagy Benedek 1834. június 7-i jelentéseit: BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 4500, illetve BFL. Buda. Országgyűlési iratok. 174 A nyomtatott körlevél Pest városához intézett példányát 1.: BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 4500. L. még a kérdéshez: Gárdonyi 110. 175 Jegyzőkönyv VII. 24. 176 Uo. VII. 58. skk. 177 BFL. Buda. Országgyűlési iratok. 178 Uo. 179 Jegyzőkönyv VIII. 221. sk., KLÖM III. 165.46. sz. jegyzet. Hódy Imre említett jelentését 1.: CsML. Tanácsi iratok 1834: 1793. 180 Bihar megye 1834. június 5-i közgyűlésén elfogadott határozatát, illetve a határozat nyomán készült körlevél Komárom megyéhez küldött példányának másolatát 1. a Szeged városi követek 1834. október 23-i követjelentése mellett CsML. Tanácsi iratok 1834:3372. Vö.: Komoróczy: 1974/b 223.sk . Komoróczy György itt arról ír, hogy Debrecen városa a két említett megyét arra is felhívta, hogy ,,»a királyi városok által kidolgozott törvényjavaslat értelmében« foglaljon állást, tehát harcoljon a közigazgatás és igazságszolgáltatás elválaszthatatlanságáért". Komoróczy állítását az általa használt levéltári anyag ismerete hiányában nincs jogom kétségbe vonni, azt azonban feltétlenül meg kel! említeni, hogy a városiak által készített javaslatból a fenti következtetés semmiképpen sem vonható le. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás elválasztásának kérdése elvi szinten ugyan valóban felmerült a törvénykezési javaslatok tárgyalásai során, ennek a problémának a részletes taglalásába azonban a rendek nem bocsátkoztak. Nem látszik valószínűnek, hogy a debreceniek, amikor két, lényegében a reformok mellett elkötelezett megyét kívántak a városok ügyének megnyerni, a liberális politikai gondolkodásban alapvetőnek tartott jogelv ellen foglaltak volna állást; sőt, erre a címzetteket is felhívták. Nincs erre utalás a debreceni felhívásra adott Bihar megyei válaszban sem, ugyanakkor pedig kicsi a valószínűsége annak, hogy Bihar megye rendéi ennek valamilyen formában ne adtak volna hangot, s a válasz egész tartalma és hangvétele is alátámasztani látszik véleményemet. 240
