Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi követek 1836. eleji akciója

elmondott, hogy a különtanácskozások tartását be kellene szüntetni, tekintettel arra, hogy „az itten jelenlévő városi követeket 4-ik rendnek mondani nem lehetne, holott eddig csak itt volt a 4-ik rend", így pedig semmi értelme nincs az akció folytatásának. A továbbiak azután már a küldöttség tagjainak nem hivatalos közléseiből derültek ki. Ezek szerint a nádor kilátásba helyezte, ha a városok nem hagynak fel a kerületi ülések bojkottjával, az egész polgári rend elvesztheti kiváltságolt helyzetét. Utasította továbbá a városok deputátusait, hogy az országos ülések munkájában nagyobb aktivitással vegyenek részt, majd keményen megrótta Bujanovics Vincét, mivel a kerületi ülésekről távozni nem akaró városi követtársait árulóknak bélyegezte. Hasonló okból Antun Milinkovicot is elmarasztalta. A kedélyek lecsillapodásával a megbeszélés résztvevői újra hivatalos formában folytatták tanácskozásukat. Kimondták, hogy miután a főherceg csupán a városi követek viszálya miatt fejezte ki nemtetszését, ám a ,,4-ik rendnek egyik része el különözését nem kárhoztatta", megkezdett tevékenységüket nem szakítják félbe. Határozatot hoztak arra vonatkozóan is, hogy ha a nádor „a megsértett egyes követeket is" védelmébe veszi, nyilván nem fogja elhárítani magától, hogy ,,egy egész rendet, mely törvényes jussaitól elzárva és megfosztva vagyon, hatalmas pártfogásával s közbenjárásával szerencséltetni méltóztasson". Elhatározták, hogy ennek érdekében egy újabb küldöttséget menesztenek hozzá. Határozatuknak megfelelően különtanácskozásaikat február végén-március elején is megtartották, s ezeken elsősorban az országgyűlés napirendjén lévő témákkal foglalkoztak. Gaál József március 18-án bemutatta követtársainak az újabb felségfolyamodvány tervezetét, amelyet a jelenlévők kevés változtatással jóváhagytak, továbbá — nyilván február 23-i vonatkozó határozatukkal is összefüggésben — megválasztották küldöttségüket, amelynek feladata az volt, hogy a végleges formába öntött folyamodványt a nádornak és a főkancellárnak bemutassa, s mindkét notabilitást felkérje az akció támogatására."" A nádor a folyamodvány benyújtásának tervét helyeselte, elismerte, hogy a városi követek jogosan sérelmezik az országgyűlési helyzetükben bekövetkezett kedvezőtlen változást. Reményét fejezte ki, hogy a probléma a legközelebbi diétán megnyugtatóan rendeződik. Ezzel szemben a kancellár, Reviczky gróf az újabb felségelőterjesztést feleslegesnek nyilvánította, mivel az uralkodó az országgyűlés berekesztését követően azonnal megküldi válaszát az 1835. augusztus 23-i folyamodványra, s ebből majd ,,Ő Felségének kedvező elhatározását a polgári rend teljes megnyugvással értendi". Ezen kijelentése után a Pest városi követek 1836. május 199