Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi kérdés rendezésének elvi megalapozása
A városok által előterjesztett sérelmek és javaslatok A városok ezeket a követeléseket elsősorban a sérelmek és kívánatok között terjesztették elő, főként a városokban élő nemesek birtokaival kapcsolatban nem nemes kamarai és királyi tisztviselőknek a városi hatóság illetékességébe történő rendelését, 386 a városok önkormányzati jogainak a kormányzat centralizációs törekvéseivel szembeni védelmét, 387 a megyéknek a szabad királyi városok ügyébe való beavatkozásának elhárítását, 388 valamint a megyéknek a területükön lévő királyi városokban is érvényesülő limitációs jogának felszámolását célozták. A városok „presztízsének" növelése érdekében azonban más, kevésbé áttételes követelések is elhangzottak. így Szeged városa — ugyancsak a sérelmek és kívánatok között — a város, ,régi jussainak és szabadságainak nem csak továbbra is megerősíttetését, hanem ha a környülállások úgy fogják engedni, és arra alkalmatosság ez Ország gyűlése alatt is adódna, nagyobbítását is" kérte. Szeged városa adott elsőként hangot annak a követelésnek is, hogy a polgári rend tagjai a felsőbíróságoknál az eddiginél lényegesen nagyobb szerephez jussanak, illetve, hogy „a városoknak eddigi titulatúrája tisztességesebbre változtasson, és a köz iparra szolgáló ösztönül tisztviselői, ha különben elegendő qualitásokkal bírnak, a fellyebbi, akár polgári igazgató, akár törvényszékekhez alkalmaztassanak". Szeged város követei terjesztették elő azt a javaslatot is, hogy az eddigi gyakorlattal szemben, amely ezt az összeget 50 forintban állapította meg, a városok kapjanak felhatalmazást arra, hogy az 1000 forintnyi összeget meg nem haladó kifizetéseket a Kamara engedélye nélkül is eszközölhessék. 39 Ez az utóbbi követelés azonban már nemcsak a városok autonóm jogainak a védelmét, sőt azok bővítését célozta, s éppúgy a fennálló állapotok legalább részleges változtatásának igénye fogalmazódott meg benne, mint a polgári származású értelmiségiek nagyobb érvényesülési lehetőségét szorgalmazó, korábban ismertetett javaslatban vagy abban az ugyancsak szegedi indítványban, amely a városokban élő nemeseknek a város lakosai által viselendő közterhekben való osztozását sürgette. 393 A szegedi deputátusok által előterjesztett kívánságok önmagukban persze nem túlzottan jelentősek, s együtt sem alkotnak valamiféle „szisztematikus egységet"; a változtatás szándékát azonban egyértelműen jelzik, s már csak azért is figyelemre méltóak, mert azt is mutatják, hogy a polgárság egy részében is kezdett a reformgondolat az országgyűlést megelőzően „kikristályosodni". Korábban arra is utaltam, hogy ezek a reformgondolatok a leglényegesebb vonatkozásokban megegyez157
