Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi követek és az úrbéri kérdés
leiratot azonban a többség ez alkalommal is elvetette, s a megyei követek közül igen sokan újra tiltakoztak a nemesség bármiféle adó alá vetése ellen. Ezzel szemben Balogh János most a nemesség megadóztatását nemcsak lehetségesnek, de a szükséges kibontakozás egyik előfeltételének, s a „liberalizmus próbakövének" nyilvánította. Ugyanezt az álláspontot fejtették ki Kölcsey, Somssich Miklós, Borsiczky István, valamint Géczy Péter. Az 1835. szeptember 12-i főrendi ülésen azután a nádor hozta szóba a kérdést azzal, hogy az excerpták sorában feltétlenül határozni kell róla, " s ezt a rendek a szeptember 23-i kerületi ülésen el is fogadták azzal a kiegészítéssel, hogy az excerpták között is elsőként ezt a problémát kell megoldani. Ekkor ugyanis már nyilvánvaló volt, hogy az adóbiztosi operátum felvételére az országgyűlésen nem kerülhet sor, az úrbéri tárgyakhoz kapcsolódó kérdések rendezése viszont mindenképpen szükségesnek mutatkozott. A megyei követek egy számottevő része természetesen ismét tiltakozott a jobbágytelket használó nemesek megadóztatása ellen, a rendek azonban a következő napon már a részletek tárgyalásába bocsátkoztak, s ezt a következő kerületi üléseken is folytatták. A tárgyalások eredményeképpen kidolgozott kerületi javaslat azután tételesen felsorolta azokat a szolgáltatásokat és adókat, amelyeket a nemesek az általuk használt jobbágytelek után fizetni tartoznak, rendelkezett a betelepítetten jobbágytelkek utáni járandóságok teljesítéséről, ugyanakkor kategorikusan kimondta a nemeseknek az itt meg nem határozott „személyes" terhek alóli men. - ,. • 378 tesseget is. A kerületi ülés által elfogadott tervezetet az alsótábla az 1835. október 13-i országos ülésen vette tárgyalásba. Az újra csak hosszadalmas és éles hangú vitában a városi követek közül Bujanovics Vince kért szót, s meglehetősen terjedelmes beszédében a társadalom egyes rétegei közötti különbségek fenntartása mellett foglalt állást. Egyértelműen utalt azokra a veszélyekre, amelyek az egyes rétegek közötti válaszfalak továbbépítéséből következhetnek, s a tárgyalás alatt lévő javaslatot is azért nyilvánította fontosnak, mert életbelépése hozzájárulhat a társadalmi különbségek növekedésének megakadályozásához. Az október 16-i és 17-i országos üléseken felszólaló városi követek közül Nagy Benedek és Mukits Simon Bujanovics véleményét osztották, a negyedik rend többi képviselője azonban annál előbbrelépett, s éppen a válaszfalak teljes lebontását követelték, amennyiben azt javasolták, hogy a jobbágy földeket birtokló nemesek a fejadó fizetésének és a katonaállítás kötelezettségének kivételével minden egyéb 153