Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városokat érintő egyéb törvénykezési javaslatok tárgyalásai
az egész negyedik rend nevében hangoztatták, hogy a városi kérdés rendezése ellen általában nincs kifogásuk, ám a per excerpta történő intézkedéseket nem fogadhatják el. Nem fogadhatják el olyan mellékes kérdésben sem, mint a szóbeli bíróságok tagjainak megválasztása, s éppen ezért újra kérték a javaslat szabad királyi városokra vonatkozó részének törlését a napirendből. Az alsótáblai többség most sem óhajtotta megváltoztatni a kerületi ülés határozatát, a főrendi tábla a vita folytatása elől immáron kitért, s a terepet átengedte a kormánynak. Ezzel egyidej űleg a városi követek tovább folytatták a szóbeli peres bírósággal kapcsolatos javaslat elleni tiltakozást. így tettek az 1836. február 10-i országos ülésen is, amikor az excerpták sorában a tizedkérdés rendezését célzó törvényjavaslatot tárgyalták. A negyedik rend deputátusai a bírósági javaslat elleni tiltakozást ez alkalommal is összekapcsolták a diétái jogállás miatti demonstrációval, mire a liberális megyei követek álláspontját Deák fejtette ki, ismételten állást foglalva amellett, hogy a városok számára adandó bármely kedvezmény előfeltétele a városok igazgatási rendszerének minden oldalú demokratizálása. Időközben a rendek a március 2-i országos ülésen a szóbeli peres eljárásra vonatkozó javaslatot átküldték a főrendekhez, akik — mint már említettem — nem akartak újabb vitát lefolytatni a kérdésben, s így a március 3-i elegyes ülés már rendelkezhetett is a törvénytervezetnek az uralkodóhoz való továbbításáról. 22 A király március 31-én válaszolt az országgyűlésnek. A javaslatot azzal az indokkal utasította el, hogy az itt felvetődő problémák megnyugtató szabályozása csak akkor képzelhető el, ha majd elkészül az a megfelelő perrendtartás, melyhez a szóbeli perek ítélőszékei alkalmazkodhatnak, miáltal működésük valóban közhasznú lesz, s nem csupán a zűrzavart növeli. 22 A rendek erre a leiratra azzal válaszoltak, hogy az április 19-i kerületi ülésen Bezerédj javaslatára kimondták, az országos bizottsági munkálatnak a perrendtartásra vonatkozó részét felhasználva az eljárási szabályokat a bíróságról szóló javaslatba építik bele. 2 Ez megtörtént, s a kibővített javaslat a városi követek megújított tiltakozása ellenére hamarosan átkerült a főrendekhez, onnan pedig az uralkodóhoz. 229 Az újabb királyi leirat április 26-án kelt és most is a leghatározottabb elutasítást tartalmazta. A rendek ezzel szemben szívósan kitartottak amellett, hogy a kérdést legalább részlegesen szabályozni kell, majd az uralkodó kompromisszumos javaslatát elfogadva úgy módosították a tervezetet, hogy csupán a községekben, a rendezett tanáccsal ellátott mezővárosokban, valamint a rendezett tanáccsal nem bíró nemesi községekben kell a szóban forgó fórumokat létrehozni, illetve a nemesek ügyeiben illetékes szóbeli peres bíróságok állí101
