Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)

Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai temető - a pesti zsidó közösség sírkertje, 1874-1890

Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai zsidó temető 315 radikálisan elkülönül a parcellaszélek síremlékeinek karaktere a parcellák bel­sejében található síremlékekétől. A parcellák belsejébe belépőt a hagyományos, vidéki zsidó temetők világa fogadja: alacsony, félköríves záródású vagy egy­szerű hasábos sírsztélék állnak itt néhány kisebb obeliszkkel, anyaguk többnyi­re vörös mészkő vagy homokkő, a sírkövön jellemzően héber betűs, ritkábban német feliratok olvashatók. Ez az 1874-1892 között kialakult temetőkép sok tekintetben hasonlít a közösség előző sírkertjének, a Váci úti temetőnek az ar­chív fotókról ismerhető látványához: újdonság azonban a sírsorok mérnökileg kimért, szigorú észak-déli tájolása, tehát a látvány geometrikus rendezettsége, valamint homogenitása is.102 A Váci úti temetőben ugyanis egymás mellett je­lentek meg a hagyományos askenázi síremléktípus szerényebb és gazdagabb kiképzésű, dísztelen és igényesebb díszítésű példái, a Salgótarjáni utcai te­mető parcelláinak mélyén azonban - amennyire ez a temető jelen állapotában megítélhető - a hagyományos sírkőtípusnak csak egyszerű, olcsó példányait láthatjuk, architektonikus keretdíszü, nagyobb méretű, drága kőanyagból ké­szült sírköveket nem. Néhány alapvető motívumon, így a kohenita síremléke­ken megjelenő áldást osztó kezeken, a szomorú fűzőn vagy a koszorún kívül úgy tűnik, e sírkövekről az előző évszázadok askenázi síremlékeiről jól ismert (például az elhunyt nevéhez kapcsolódó) jelképek is hiányoznak - e szimbó­lumrendszernek az 1870-90-es évek pesti zsidósága számára valószínűleg már csekély jelentősége lehetett. A Salgótarjáni utcában a reprezentatív síremlékek a parcellák szélein sora­koznak - ezek anyagukat, formai megoldásaikat tekintve is teljesen eltérnek a parcellabelsők sírjeleitől. Az itteni síremlékek jellemző anyaga a svéd gránit és a márvány, formáik pedig nem a zsidó tradícióból, hanem eleinte az antik épí­tészet formakincséből, később összetettebb forrásokból származnak.103 Fontos 102 BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény. A Fővárosi Múzeum által 1910 előtt a Váci úti zsidó temetőről „házilag készített” fényképek sorozata (Ltsz. 5564-5571); A Váczi-úti régi zsidó-temető feloszlatása. VU, 1910. október 16. 873. p. 103 Antikizáló síremlékek, obeliszkek már a Váci úti temetőben is álltak - néhány példány ma a Kozma utcai temető 19. parcellájába áthelyezve látható - a temető fényképekről ismert összképében azonban nem jelentek meg hangsúlyosan. A hagyományokkal szakító síremlé­kek mindenesetre már itt is megjelentek. Fényképről ismerjük fferzfelder Dávid (-1860) és neje, Kadisch Terézia (-1840) álló hasáb alakú talapzatra helyezett hatalmas, oszlop formá­jú, hegyes fémcsúccsal ellátott síremlékét a talapzat egyik oldalán magyar, másik oldalán héber felirattal (BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár 5564-5571). A pozsonyi Schreiber- Szófer Mózes rabbi (a Hatam Szófér), a magyarországi ortodox zsidóság vezéralakja egy 1832-es responzumában amiatt emelte fel szavát, hogy a pesti temetőben egyes hitközségi tagok rokonaik sírjára emberalakokkal díszített emléket állítottak. A rabbi e sírjelek eltá­volítását követelte, s megtiltotta a rokonoknak, hogy a sírnál ájtatoskodjanak - e tiltások állítólag hatástalanok maradtak. Büchler 1901. 400. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom