Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Recenziók
Pál István - Szabó Csaba: A budapesti közlekedés fejlesztése... 417 Pál István - Szabó Csaba A budapesti közlekedés fejlesztése a politika napirendjén, 1957-1990 Budapest, 2017. Napvilág Kiadó. 261 p. A kötet szerzői közül Pál Istvánnak, az ELTE Bölcsészettudományi Kar tanárának „hivatali” kutatási területe az Egyesült Államok és Nagy-Britannia 20. századi története, a magyar-brit kapcsolatok a 20. század második felében és az állambiztonsági szervek szerepe Magyarország külkapcsolataiban. Tanítványa és szerzőtársa, Szabó Csaba pedig történész végzettsége mellett aktív mozdonyvezető is. Mindez érzékelteti, hogy a kötet nem utolsó sorban az erős személyes elkötelezettségnek köszönheti születését, a szerzők a közlekedés rajongói közé tartoznak. Jelen munkájukban nem szoros értelemben vett közlekedéstörténetet írtak, bár ezt is nyújtja a könyv: megismerjük a korban jellemző közlekedési módokat, a járműveket, a hálózatot, a tömegközlekedés és a motorizáció korabeli folyamatait. Mindezt sajátos fénytörésben mutatják be: mi került mindebből a döntéshozó szervek asztalára, és azok hogyan, milyen megközelítésből foglalkoztak e kérdésekkel. Érdeklődésük azonban nem elsősorban a korabeli döntésmechanizmus rejtelmeire irányul, amihez esettanulmányként szolgálna a közlekedés, de nem is a „közlekedéspolitika” valamiféle közlekedéstudományi koncepcióból kiinduló rendszerszerű megközelítésére. Mindvégig maga a közlekedés áll a középpontban, az ágazat helyzete, teljesítménye, nagy távlatú fejlesztési kérdései és mindennapi gondjai - a címnek pontosan megfelelve, ahogy ezek a politikai testületek napirendjén szerepeltek.A felhasznált forrásanyag gerincét a Fővárosi Tanács és annak Végrehajtó Bizottsága jegyzőkönyvei adják - a Kádár-korszak jegyzőkönyveinek közlekedéssel kapcsolatos napirendi pontjait teljes körűen feldolgozták. E testületek napirendjén valóban helyet kapott a közlekedés fejlesztésének minden fontos ügye, területe. Az elbeszélés is általában azt a rendszert követi, ahogyan az egyes témakörök megjelentek a Tanács és a VB „napirendjén”. A szerzők feltárták az azokra vonatkozó forrásokat a párt- és kormányzati szervek,1 a gazdaságirányítás és az ágazati irányítás, a MÁV, a VOLÁN irataiban, követték a korabeli szaksajtó vitáit, egyes kérdések tisztázásához a budapesti közlekedéstervezés szereplőivel készített interjúk is segítségükre voltak. A „napirendre” került előterjesztések, tervezetek, koncepciók tükrében megismerjük a közlekedéstervező szakma és a közlekedés irányításáért felelős szakapparátusok problémaérzékelését, elgondolásait, belső vitáit, az ülésjegyzőkönyvek, határozatok alapján pedig a döntéshozók reakcióit is; milyen kérdéseik voltak az előterjesztett anyagokkal kapcsolatban, milyen fenntartásoknak adtak hangot, mit fogadtak, illetve nem fogadtak 1 A levéltári forrásokra való hivatkozásoknál fel kell hívni a figyelmet egy sajnálatos tévedésre: az MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának Budapest Főváros Levéltárában őrzött jegyzőkönyveit (BFL XXXV.l.a.4) a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában találhatóként tüntetik fel. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv XII. 2017. 417-421. p.
