Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Műhely - Deák Ernő: Várostörténeti kutatások intézményi keretei és feltételei Ausztriában II.
DEÁK ERNŐ A VÁROSTÖRTÉNETI KUTATÁSOK INTÉZMÉNYI KERETEI ÉS FELTÉTELEI AUSZTRIÁBAN II. Másfél évtizeddel ezelőtt már számba vettem az osztrák várostörténeti kutatásokat.1 Jelen beszámolómban az időközben bekövetkezett változásokat kívánom nyomon követni. Ezek könnyebb felismerése céljából röviden áttekintem az akkori állapotokat. Kiindulásul összehasonlítom az 1999. évi adatokat a 2015. évi kimutatásokkal. Az Osztrák Köztársaság területe 83 858,28 km2, lakóinak száma 1999. január 1-jén, az Osztrák Hivatalos Naptár (Österreichischer Amtskalender) 1999/2000. évfolyama szerint 8 094 137 volt - a népsűrűség ennek megfelelően 96,52 fő/km2. A lakosság az összesítő kimutatások alapján 2359 politikai községben élt vagy alkotott önkormányzatot. Utóbbiak közül 181 rendelkezett városi ranggal, 717 volt a mezővárosok vagy vásárhelyek (Märkte, Marktgemeinden) száma.2 2000-2015 között 8 011 566-ról 8 579 746-re, vagyis 568 181 -gyei növekedett a lakosok száma. A népsűrűség 100 fő/km2 fölé emelkedett (102,31). 2000-ben (166 város) az osztrákok 48,26%-a, 2015-ben (200 város) 42,90%-a volt városlakó. A települések nagyságát és jogi státuszát tekintve a fenti adatokból világosan tükröződnek a bekövetkezett változások. A jogi értelemben vett községek vagy önkormányzatok száma a 2359-ről kereken 2100-ra csökkent, amiből csakis belső, strukturális változásokra lehet következtetni. Ennek legszembetűnőbb példája Stájerország, ahol a 2015. január 1-i hatállyal életbe lépett községi strukturális reform következtében (Steiermärkisches Gemeindestrukturreformgesetz, StGsrG) 543-ról 287-re csökkent az önkormányzatok száma. Az említett számbeli csökkenés tehát mindenekelőtt a stájerországi változásokra vezethető vissza. A tartományonkénti kimutatások figyelembevételével az alábbi módosulások figyelhetők meg: 1 Deák Ernő: Várostörténeti kutatások Ausztriában. In: Várostörténet, helytörténet. Elmélet és módszertan. Szerk. Vonyó József. Pécs, 2003. (Tanulmányok Pécs Történetéből 14.) 57-67. p. 2 Ezek az 1849. évi községek egyenrangúságát kimondó uralkodói rendelet óta mára csupán reprezentatív, címzetes megkülönböztetést jelentenek. Igaz, figyelembe veszik a valamikori történelmi jogokat, illetve az egyes tartományok által adományozott címek elbírálásakor, a városokhoz hasonlóan, az illető község fekvését és gazdasági jelentőségét. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv XII. 2017. 333-344. p.
