Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Műhely - Deák Ernő: Várostörténeti kutatások intézményi keretei és feltételei Ausztriában II.
334 Műhely 1. táblázat Önkormányzatok száma, 1999-2015 Tartomány törv. hat. jogú város város mezőváros összesen 1999 2015 1999 2015 1999 2015 1999 2015 Burgenland 2 2 11 13 56/57 67 171 171 Karintia 2 2 15 17 37 47 132 132 Alsó-Ausztria 4 4 68 76 320 327 573 573 Felső-Ausztria 3 3 22 32 132 151 445 442 Salzburg 1 1 3 11 30 24 119 119 Stájerország 1 1 32 35 113 122 543 287* Tirol 1 1 10 11 18 20 279 279 Vorarlberg5 5 8/10 11 96 96 Bécs 1 11 1 Ausztria 15 15 166 200 714/717 769 2359 2100 A tárgyalt időszakban semmiféle változás nem történt a már a Monarchia idejéből ismert törvényhatósági jogú vagyjárási/kerületi szinten saját jogi hatáskörrel rendelkező városok (Statutarstädte, Städte mit eigenem Statut) összetételében, ellenben a városi önkormányzatokon belül bizonyos eltolódás figyelhet meg Alsó- és Felső-Ausztriában, amelynek következtében összesen 34-gyel nőtt számuk. Hasonló jelenséggel állunk szemben a mezővárosok esetében. Mi sem mutatja inkább a strukturális változásokat, mint a városok-mezővárosok akkumulációja: városok és mezővárosok sok esetben a körzet becsatolása révén is növekedtek. Lényegében mégis megállapítható, hogy aránylag sok önkormányzat él a várossá, mezővárossá emelés, előléptetés jogának lehetőségével. Habár a cím viselésén kívül ez manapság nem jár különösebb előjogokkal, az adminisztratív-gazdasági feltételeken túlmenően az érintett önkormányazatnak bizonyítania kell a jogosultság történeti megalapozottságát, ami viszont a levéltárosok, történészek dolga, vagyis kutatásokat igényel. Nekik mélyfúrásokat kell végezniük ahhoz, hogy kimutathassák az illető község múltbeli városi-mezővárosi jegyeit. Mivel a politikai-adminisztratív eljárás, illetve az előléptetés címer viselésére is jogosít, a heraldikához értő történészek az említett elővizsgálatokra alapozzák javaslataikat, elképzeléseiket. Azt sem árt tudni, hogy a
