Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)

Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai temető - a pesti zsidó közösség sírkertje, 1874-1890

Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai zsidó temető 317 Családi sírboltok építése, használata E temetőkultúra harmadik rétegét a Salgótarjáni utcai temető területét három oldalról körülvevő családi sírboltok, illetve mauzóleumok képezik. 1875-ben a Salgótarjáni utca melletti téglafal kiépítésekor a szentegylet 15 sírboltot is létesí­tett: a sírboltok hátsó falait a temetőfal alapozása képezi.104 A déli temetőfal men­ti további 26 sírbolt 1878-1883 között épült meg, kisebb egységekben nyugatról kelet felé haladva.105 A déli oldalon a sírboltok ennek megfelelően nyugatról ke­let felé növekvő sorrendben számozódtak - ezek voltak a Jobb oldali” sírboltok. Az északi oldalon az első sírbolt és mauzóleum már a temetőfal megépítése előtt felépült: a keleti út tengelyében hatvani Deutsch Bemát, a Hatvány család őse rögvest a terület megszerzését követően, 1879-ben monumentális, családi mau­zóleumot emelt.106 A további sírboltok kiépítése ezen az oldalon csak öt évvel ké­sőbb indult meg, amikor 1884-ben felhúzták az északi temetőfalat. A szentegylet által jellemzően ötös-tízes csoportokban épített sírboltok itt sorrendben keletről nyugat felé haladva, majd a temető nyugati fala, végül pedig az előudvar később elbontott észak-keleti fala elé átfordulva 1894-ig létesültek - e kriptákat nevezte a chevra nyilvántartása „bal oldali” sírboltoknak.107 Az északi és a nyugati fal mentén néhány sírbolt a föléje emelt mauzóleummal együtt, a temetkező család megrendelésére s a Chevra Kadisa építkezéseitől függetlenül valósult meg. Ilyen volt például a Györgyei-családnak a középső út tengelyébe eső síremléke vagy a Csillag, Deutsch, Popper és Boschan családok közös, árkádos sírépítménye.108 A sírboltsor a déli és az északi oldalon sem húzódik a temetőfal végéig, a falak keleti szakaszai mentén már nem létesültek családi temetkezőhelyek. Amíg a bejárathoz közel rendelkezésre állt sírboltépítésére alkalmas terület, addig a te­metkező családok bizonyára ezeket preferálták. Mire az 1890-es évek közepére 104 BFL IV. 1407.b III/883/1875. Ezt megelőzően néhány sírboltot már tanácsi építési engedély kérelmezése nélkül építettek. 105 BFL IV. 1407.b III/160/1878; BFL XV. 17.d.328 te/9/1, BFL IV. 1407.b III/1004/1880; BFL XV. 17.d.328 te/9/2, BFL IV. 1407.b III/800/1881; BFL XV. 17.d.328 te/9/3, BFL IV. 1407.b 1II/185/1883. 1894-ben a temető mellékbejárata mellett még egy további sírboltot létesítet­tek: BFL XV.17.d.328 te/9/11, BFL IV.1407.b I1I/2231/1894. 106 BFL XV. 17.d.328 te Salgótarjáni utca / Deutsch Bemát. 107 BFL XV. 17.d.328 te/9/4; BFL XV. 17.d.328 te/9/5; BFL XV. 17.d.328 te/9/6, BFL IV. 1407.b III/l 180/1888; BFL XV.17.d.328 te/9/7, BFL IV.1407.b III/l527/1890; BFL XV.17.d,328 te/9/8; BFL XV. 17.d.328 te/9/9; BFL XV. 17.d.328 te/9/10; BFL XV. 17.d.328 te/9/11, BFL IV.1407.b III/2231/1894. 108 A Györgyei-sírbolt építéséből a kivitelező Medek J. Vince rossz minőségű munkája miatt bonyolult jogi ügy kerekedett, amelynek mellékleteként az építési szerződés másolata is fennmaradt. BFL VII. 173.a - 1884/0804; BFL VII. 173.a - 1886/0797. A négy család közös árkádos sírépítményének tervei: BFL XV.17.d.328 te / Salgótarjáni / Csillag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom