Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai temető - a pesti zsidó közösség sírkertje, 1874-1890
318 Műhely 7. kép. Weber Antal: hatvani Deutsch Bernát családi mauzóleumának terve, főhomlokzat, 1879 BFL XV. 17.d.328 te Salgótarjáni utca / Deutsch ezek elfogytak, a temető legkevésbé „elegáns” keleti része már betelt, illetve az újonnan megnyitott Kozma utcai temetőben is megkezdődött a fal menti sírboltok építése, így ott is volt már mód ilyenek megszerzésére. A Salgótarjáni utcai temető keleti fala előtt mindössze a két temetői főút végpontjában építettek egy- egy sírboltot, mindkettőt 1897 körül. Az északi út végén található a Leipziger család sírboltja, felette egy monumentális fekete gránit fali síremlékkel; a déli út végpontjába helyezett sírbolt felett valaha Gomperz Károly családjának Pollák Manó által tervezett mauzóleuma állt, amely mára rommá vált.109 Voltak olyan családok, amelyek számára a távoli Kozma utcai temető még a 20. század elején sem tűnt megfelelő temetkezési helynek, és mindenképp a városhoz jóval közelebb eső Salgótarjáni utcai sírkertben kívántak sírboltot nyitni. E ragaszkodás oka többeknél - például a Sváb vagy a Kohner család esetében - az lehetett, hogy a család előző generációi már egy ottani, betelt kriptában nyugodtak. A temető 1905-től kezdődő átalakításának, az eredeti előudvar felszámolásának, az új szertartási épület építésének egyik fő célja éppen az volt, hogy új sírboltok létesítésére alkalmas területet nyerjenek. 109 BFL XV.17.d.328 te / Salgótarjáni / Gomperz.
