Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Közlemények - Ordasi Ágnes: Áldozat vagy sem? A fiumei autonómia kérdése F. G. Corossacz polgármestersége idején (1914-1915)
Ordasi Ágnes: Áldozat vagy sem? A fiumei autonómia kérdése... 267 és véleményformálási jogával indokolták, amellyel de facto még a Fiumében bevezetni kívánt törvényekkel kapcsolatban is rendelkezett. A rappresentanza tagjai a podestát az autonómia és Fiume elárulásával vádolták, valamint azzal, hogy magánérdekeit a közérdekek elé helyezi.58 Megemlítendő, hogy bár hasonló retorikai eszközöket már korábban is előszeretettel alkalmaztak a hitelét vesztett polgármesterekkel szemben, a túlzott önállósodás és a rappresentanza meghallgatási joga figyelmen kívül hagyásának vádja elsősorban a zsarnoknak és despotának kikiáltott Bánífy Dezső egykori miniszterelnökkel szemben hangzott el.59 A magyar történelemben meglehetősen ritka, hogy egy polgármester ellen a saját pártja kezdeményezett bizalmatlansági szavazást. Igaz, mindehhez az is hozzátartozik, hogy a Magyar Királyság területén a városok első emberei elsősorban adminisztratív, nem pedig politikai tényezőként definiálták magukat. Az, hogy Fiumében a domináns párt (legalábbis látszólagos) vezetőjét választották podestának, eleve számos problémát és ellentmondó helyzetet rejtett magában, főként mivel az országos és a helyi érdekek mind inkább távolodni látszódtak egymástól. Meggondolásra érdemes, hogy alig egy évvel korábban a szomszédos horvát Sušakon is kísértetiesen hasonló események játszódtak le. Ott a konfliktus végül Franjo Domazetovic polgármester azonnali felmentésével és eltávolításával zárult.60 Corossacz azonban, saját nélkülözhetetlenségét hangoztatva, nem törődött az őt ért támadásokkal, és továbbra is a helyén maradt,61 annak ellenére, hogy a lemondásra, valamint a polgármesteri beszédében megfogalmazott ígéretének megtartására (amennyiben elvesztené pártjának bizalmát, távozik a municipium éléről)62 még Zanella is felszólította. A legvehemensebb támadásokat Adolfo Gotthardi, a fiumei kereskedelmi és iparkamara titkára és Dino Rudan indították ellene.63 Velük szemben Corossacz csupán egy csekély kisebbség támogatására számíthatott. így például a kormánypárti A Tengerpart szerkesztőire, akik a konfliktus mögött Zanella visszatérési szándékát igyekeztek felfedezni,64 58 Perché non parliamo della crisi municipale. La Bilancia, 1915. január 21. 59 Ordasi 2015. 60 A susáki polgármesterválság. A Tengerpart, 1914. február 13.; Susák uj polgármestere. A Tengerpart, 1915. május 9. Franjo Domazetovic helyére Ante Sablichot választották. 61 La nuova fase della crisi municipale. La Bilancia, 1915. április 28; A rappresentanza ülése. A Tengerpart, 1915. április 29. 62 II Consiglio municipale elegge il nuovo podestá. La Voce del Popolo, 1914. május 3. 63 DAR JU 5. 1133.eln./l915., DAR JU 5. 424.eln./1915. 64 Kibújt a lóláb. A Tengerpart, 1915. február 13. Érdemes megjegyezni, hogy Ljubinka Toševa-Karpowicz egy a római Zanella-fondban talált dokumentumra (sic!) hivatkozva
