Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Közlemények - Ordasi Ágnes: Áldozat vagy sem? A fiumei autonómia kérdése F. G. Corossacz polgármestersége idején (1914-1915)
Ordasi Ágnes: Áldozat vagy sem? A fiumei autonómia kérdése... 259 a magyar nyelvtudás hiányát, de az igazi okot sokkal inkább más irányú érdeklődése jelentette. Ellentétben a katonai és diplomáciai pályára készülő öcs- csével, Umberto Augusto Corossaczcal,8 F. G. Corossacz alapvetően az üzleti és a kereskedelmi élet felé orientálódott. 1899-ben Fužinében földtulajdonnal, Vratában gőzfűrésszel, malommal rendelkezett,9 és édesapja mellett kereskedelmi ügynökként több más vállalkozásban is érdekeltséggel bírt. Többek közt Jaques Neumann-nal együtt terménykereskedelemmel foglalkozott,10 11 1879-ben pedig a Corossacz et Figlio cég vezetőjeként jegyezték be." A Honvédség dokumentumaiból még egy továbbgondolásra érdemes információ derül ki. A személyleírás szerint Corossacz „ildomos, kizárólag finom társaságban” forgott, és elsősorban a tisztek társaságát kereste. A gondos, nyugodt vérmérsékletű, víg kedélyű, szilárd jellemként leírt Corossacz elöljáróival engedelmes, nyílt, egyenrangú társaival előzékeny, udvarias magatartást tanúsított, azonban alárendeltjeihez túlontúl elnéző módon viszonyult: sem rendet és fegyelmet fenntartani, sem őket befolyásolni nem volt képes.12 A tiszti törzslap idézett sorait érdemes összevetni Wickenburg István fiumei kormányzó 1914-ben a belügyminiszter számára készített jelentésével, amelyben úgy nyilatkozott, hogy Corossacz „nem lévén sem szellemi képességgel, sem nagy munkakedvvel túlságosan megáldva, Zanellának13 kezes eszközének tekintetett, végre mert a harcokban személyeskedés s durva támadásoktól tartózkodott, sőt velem [a kormányzóval - O. Á.] a szíves érintkezést is bizonyos fokig fenntartotta”.14 Úgy tűnik tehát, hogy Corossacz törzslapján felsorolt jellemvonásai valószínűleg a későbbiekben is megőrződtek, és talán nem véletlen, hogy 1910-ig, néhány valóban jelentős esettől eltekintve, a helyi politikai küzdelmekben is a frontvonal mögött foglalt helyett. Corossacz mérsékeltebb magatartását kereskedelmi és üzleti érdekeltségei is magyarázhatják. A városatya 1891-ben részt vett az igen jelentős állami támogatásban részesülő Ungaro-Croata (Magyar-Horvát) Tengerhajózási Részvénytársaság alapításában, amelynek 1897-ig elnöki tisztjét is betöltötte,15 majd 8 HM HIM HLI AKVI 267. August Corossacz később diplomáciai szolgálatba lépett. 9 Erődi 1887. 152. p. 10 KÉ, 10. 1885. június 28. 11 KÉ, 4. 1879. augusztus 10. 12 HM HÍM HLI AKVI 6667. F. G. Corossacz. 13 Riccardo Zanella: az Autonóm Párt egyik vezéregyénisége, a városi képviselőtestület tagja. 1905-től Fiume országgyűlési képviselője, 1921-től a Fiumei Szabadállam első elnöke. 14 DAR JU 5. 177.eln./1914. 15 MNL OL K 26 395. cs. I. rész. 329. a. sz. ad 18390./1897. 329. a. sz. Corossacz a Bánffy- kormány törvényei miatt mondott le az elnöki tisztségről, valamint városi képviselőtestületi mandátumáról is.
