Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Közlemények - Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme a 18. századi Bécsben
Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme... 231 A Theresianum mint a kormányzástudomány iskolája A bécsi Collegium Theresianum a Habsburg birodalom „elitképzője” volt, amelyet 1746-ban az ausztriai jezsuita rendtartomány alapított, és amely a névadó uralkodó által a rend rendelkezésére bocsátott külvárosi Favorita palotában működött.7 Az intézmény a kora újkorban elterjedt nemesi akadémiák sorába illeszkedett, ennek megfelelően a Habsburg tartományok nemes iijainak magasabb szintű oktatását volt hivatott biztosítani leplezetlenül azzal a céllal, hogy a bécsi udvar szolgálatába állítható magasrangú tisztviselőket képezzen.8 Ennek folytán nem egyszerűen általános, a növendékek rangjához illő műveltséget és erkölcsi nevelést, hanem a gyakorlatban is hasznosítható tudományos tudást közvetített.9 A tanrend a korabeli jezsuita oktatási rendszert követte, a hatéves képzésben egymás után következett a grammatikai, a humaniora és a filozófiai stúdium, s e három később, az udvar kérésére, jogi stúdiummal bővült.10 11 Az udvarnak a tan tervbe és az oktatók kinevezésébe való beleszólási jogát erősítette, hogy az intézmény 1749-ben kincstári alapítványokból finanszírozott császári intézetté alakult, és az udvari kancellária megbízott főtisztviselőjének felügyelete alá került." A Theresianumban neves tudósok tanítottak, nemcsak rendtagok, de világiak, sőt elvétve protestánsok is, ezenfelül egyes tárgyakat a bécsi egyetem profesz- szorai oktattak. A képzés így a Habsburg tartományok viszonylatában rendkívül magas színvonalúnak számított, jóllehet a hasonlójellegű protestáns intézmények színvonalát nem érte el. Némely diszciplínát tekintve ugyanakkor a német nyelvterület élmezőnyébe tartozott. Ilyen volt az államtudományok, köztük az állam gazdaságát és meggazdagodásának módjait vizsgáló kameralizmus (Kameralwissenschaften) és a korban a mainál jóval átfogóbb jellegű, gyakorlati tudományként felfogott rendészet (Polizeiwissenchaft), valamint a mező7 A jezsuiták 1773-as feloszlatását követően az intézmény 1784-ig, a nemesi akadémiák felszámolásáig (jóllehet számos jezsuita oktató megtartása mellett) világi intézményként működött, majd 1797-ben a piaristák kezelésében nyílt újra. Az intézmény történetéhez lásd G uglia 1912, magyar vonatkozásaihoz Khavanova 2000, Khavanova 2006, Khavanova 2010, Kökényesi 2012. 8 A végzettek között ugyanakkor egyházi és katonai pályát választók is akadtak, ahogy olyanok is, akik semmiféle hivatalos szolgálatba nem léptek. A Theresianum 1749-1880 közötti növendékeinek névsorát lásd Gemmell-Flischbach 1880. 9 Kökényesi 2012. 36. p. 10 Uo. 11 Guglia 1912. 25. p. Az intézmény „állami” státuszát egy 1751. október 30-án kelt második alapítólevél véglegesítette.
