Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Közlemények - Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme a 18. századi Bécsben
232 Közlemények gazdaságtan (Landwirtschaft).12 A természettudományok a filozófiai stúdium kurrikulumában kaptak helyet, és ezen belül a matematikához kapcsolódott a pplgári és a katonai építészet oktatása.13 Ez a korban bevettnek számított, elvégre az ideális arányrendszerek kidolgozásán fáradozó kora újkori építészetelmélet is erőteljesen támaszkodott a matematikára, a bécsi kormányzat oktatásügyi felfogásában azonban az építészet valójában nem a természettudományokhoz, hanem az említett gyakorlatias diszciplínákhoz társult: a Theresianum 1749. évi átszervezését előkészítő, Friedrich Wilhelm von Haugwitz gróf által vezetett bizottság kurrikulum-tervezetében a polgári építészet azzal az indoklással kapott helyet, hogy az a mérnöki és a kamarai tudományokkal együtt rendkívül hasznos a mezőgazdaság (Landesökonomie) fejlesztése terén.14 E tervezet egy külön professzor alkalmazását indítványozta a mértan, a mérnöki tanulmányok és a polgári építészet oktatására, ez azonban végül nem valósult meg, és e tárgyakat továbbra is a matematika professzorai oktatták. Kökényesi Zsolt szerint a Theresianum „tudományos térnek számított”, a tudományosság az intézmény önmagáról a növendékek és a nyilvánosság felé közvetített képében is meghatározó volt,15 funkciója és szerepe feltehetően mégsem merült ki az államigazgatás szempontjából hasznos szaktudás továbbításában vagy az elit bürokraták képzésében. Ahogy David do Paco a Theresianum mellett, szintén a Favorita-palota falain belül működő diplomataképző, az Orientalische Akademie 18. századi történetét vizsgálva rámutatott, az udvar által kimondottan a kormányzat erősítése céljából létesített bécsi oktatási intézmények gyakran ki voltak szolgáltatva az udvaron és a birodalom vezetésén belül jelentkező partikuláris érdekeknek és hatalmi harcoknak, és a képzésben való részvétel egyúttal a politikai kliensi hálózatokba való bekapcsolódást is jelentette.16 Az intézmény ezenkívül a magyar főnemesség kollektív identitását is alakította, így Olga Khavanova szerint a benne eltöltött évek jelentős hatást gyakoroltak a magyar arisztokrácia nemzedéki összetartására.17 És nem utolsósorban, a széptudományok („schöne Wissenschaften”) oktatása az intézményben, amely az 1760-as évektől esztétikai és művészettörténeti kurzusokat is magában foglalt,18 feltehetően hatással volt a magyar arisztokraták 12 Kökényesi 2012. 44-46. p. 13 Wagner 1980. 75. p. 14 Guglia 1912. 24. p. A Landesökonomie fogalma nemcsupán a földművelést, hanem a birtokok átfogó igazgatását, gazdasági és pénzügyi adminisztrációját, illetve technikai és egyéb jellegű fejlesztését foglalta magában. 15 Kökényesi 2012. 59. p. 16 DoPaco2015. 17 Khavanova 2000. 18 Kökényesi 2012. 52-55. p.
