Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Pilkhoffer Mónika: A szénbányászat hatása a városszerkezetre és városképre Pécsett (1852-1945)
Pilkhoffer Mónika: A szénbányászat hatása a városszerkezetre... 145 tási üzemrészeket, ami lehetővé tette az elavult és szétaprózott üzemegységek felszámolását.8 A Jičínský-féle rekonstrukciónak köszönhetően a Társaság átvészelte az 1920/30-as évek fordulójának gazdasági válságát, a DGT bányászati üzletágából származó bevételek pedig a hajózás okozta veszteségeket is ellensúlyozták. A Társaság azonban a korábbihoz fogható építőtevékenységet ekkor már nem folytatott. Az egyre gyakrabban sztrájkoló bányászok szociális mozgalmaival küszködő vállalat vezetése 1937-ben tárgyalásokat kezdett a magyar állammal a DGT bányáinak eladásáról. Az állam a Mohácsra tervezett vasmű szénnel való ellátása érdekében akarta a pécsi bányákat megszerezni, azonban a Társaság ajánlatát elutasították. Az 1938-as Anschlusst követően az osztrák tulajdonban levő DGT a Hermann Göring Müvek részévé vált: a német háborús termelés szolgálatába állított bányák a háború alatt hadiüzemként működtek. AII. világháború idejének túlfeszített széntermelését követően az 1945. évi potsdami egyezmény értelmében a Német Birodalom külföldi javai között szereplő DGT is a Szovjetunió tulajdonába került.9 Ezzel új korszak kezdődött a pécsi szénbányászat történetében, amely építészeti megjelenésében, kömyezetalakításában is jelentősen különbözött a Dunagőzhajózási Társaság építéspolitikájától. A bányászat városfejlesztő hatásai A szénbányászathoz kapcsolódó városfejlesztő tényezők közül elsőként az ipar fejlődésére gyakorolt hatást kell megemlíteni. A DGT bányászatának pozitív következménye a 19. század közepétől kezdve az olcsó energiaforrás biztosítása volt, ami - főként a gőzgépek elterjedése után - új ipari beruházások alapítására ösztönzött. A nagyüzemi szénbányászat egyrészt az ipar más területére irányította a korábbi helyi bányavállalkozókat, másrészt megszüntette az ipari beruházásoknak a Tettye patak energiájára épülő helyhez és vízhozamhoz kötöttségét.10 Jelentős a DGT szerepe a vasúti közlekedés megindításában is, ami sokat javított a város rossz közlekedési összeköttetéséből eredő elszigeteltségén. A Társaság a szén olcsó szállítása érdekében 1854-ben építette az And8 Mendly 2000. 48-63. p.; Mendly 2001. 25-36. p.; Mendly 2004b. 78-87. p. 9 Az egyháztól bérelt bányabirtokok 1946. január 1-jével a magyar állam kezelésébe, majd birtokába kerültek. 1946. június 26-án megalakult a Magyar-Szovjet Hajózási Rt. (a MESZHART), amelyben az állam 47%-ban volt érdekelt. Mendly 2004b. 33-34. p. 10 Erdősi 1968. 7-9. p.; Bezerédy 2000. 69-73. p.
