Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Pilkhoffer Mónika: A szénbányászat hatása a városszerkezetre és városképre Pécsett (1852-1945)
146 Bányavárosok rás-akna és Üszögpuszta, majd 1857-ben az Üszög és Mohács közötti vasutat, amelyet két évvel később a személy- és áruforgalom előtt is megnyitott." A bányákban és az új üzemekben munkát találó népesség bevándorlása és letelepítése révén a szénbányászat hozzájárult Pécs lakosságszámának gyors emelkedéséhez, iparfejlesztő hatása mellett tehát közvetlen városfejlesztő hatást is gyakorolt. A bányászat szerepet játszott a város etnikai megoszlásának változásában is: míg a század első felében a túlnyomóan német és délszláv lakosságú várost magyar települések vették körül, addig 1850 után az asszimiláció és a magyarok tömeges betelepülése következtében magyarrá váló város körül jelentős német lakosságú bányatelepülések jöttek létre.11 12 ADGT és a pécsi társadalom, a helyi közélet sajátos kapcsolatába engednek bepillantást a különböző társadalmi szervezeteknek, szociális intézményeknek, illetve felelős pozíciókat betöltő személyeknek kiutalt ingyen szén mennyiségéről fennmaradt bizalmas listák, amit a jótékonykodás mellett utóbbi személyek esetében a befolyásolás eszközeként is értelmezhetünk.13 A kolóniák építése mellett a Dunagőzhajózái Táraság a városközpontban is megjelent építtetőként. A Társaság 1895-ben emeltette a bányaigazgatóság díszes, neobarokk épületét a Mária utca 9. szám alatt, amelynek tervei a DGT bécsi építési osztályán készültek. A szomszédos, Mária utca 7. szám alatti földszintes ház a Mohács-Pécsi Vasútigazgatóság székháza volt. A bányászat felügyeletét ellátó Pécsi Bányakapitányság József Attila 5. szám alatti épületét 1922-ben a két világháború közötti magyar építészet egyik legtehetségesebb művésze, a modern törekvéseket a népi építészettel ötvöző Medgyaszay István tervezte.14 Ezen kívül a Társaságnak 1931-ben 22 városi lakóépület (pl. a Damjanich u. 18., Bajnok u. 4., Gábor u. 3.) volt a tulajdonában. A bányászat közvetve is hatást gyakorolt az épített környezet alakulására. A DGT által a somogyi bányatelkekért a székesegyházi uradalomnak fizetett bérleti díj nagyban hozzájárult több szakrális épület megvalósulásához, mint például a Pilch Andor által tervezett és 1914-ben átadott jezsuita gimnázium és intemátus, valamint a Fábián Gáspár plánuma alapján 1930-ra elkészült Pius templom építéséhez, továbbá a Hunyadi utcai székesegyházi énekiskola bővítéséhez.15 A bányászathoz kapcsolódó építőtevékenység az építőipar prosperálásához is hozzájárult. Bár az építési tervek nagy része, különösen az ipari építményeké 11 Huszár 1993. 205-218. p. 12 Katus 1995. 52-54. p. 13 Mendly 2004b. 31. p. 14 Medgyaszay 2004. 205. p. 15 Mendly 2004b. 79. p.
