Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Balogh Róbert: Város, fa és modemitás Debrecenben 1880-1920
Balogh Róbert: Város, fa és modemitás Debrecenben 1880-1920 47 pontja volt.54 Kaán Károly századfordulós cikkeiből értesülünk arról, hogy a máramarosi faeladás módszerei milyen mértékben befolyásolták az országos fapiacot.55 „Nagyobb erdőtestek fatermésének szerződésszerű időtartamra és egy vevőnek való eladásánál a vállalkozó legtöbb esetben monopóliumot nyer a vidéken az egész fatermés vételére, és egyben a termelt anyagnak tetszése szerint való értékesítésére. így azután magánfeleknek, ha egyéb verseny nem befolyásolja, korlátlanul szabja meg az egységárat úgy a fűrészárunál, mint az építőanyagoknál.”56 Oroszi Sándor kutatásaiból ismert, hogy a máramarosi erdők kitermelési jogáért a 19. század közepe és az első világháború között folyamatos jogi-gazdasági harc zajlott a közbirtokosságok és a vállalkozók között, valamint az állam és a kartellezni kívánó vállalkozók között is.57 A korabeli fapiac tehát minden évben alapvető fordulatot vehetett, bizonytalan volt. A Debrecen város és a hozzá tartozó erdők közötti összeköttetésről jóval többet lehet tudni a levéltári iratokból. A 1880-as évtizedben csak a várostól távoli erdők voltak vágásérettnek tekintett korban és állapotban. Az 1882-re megépült gúti erdei vasút egy regionális hatásokkal bíró lokális kihívásra adott modem válasz volt. A fenti térképek azt mutatják, hogy a város enélkül nem tudott volna megfelelni az erdők kezelésére vonatkozó állami elvárásoknak sem: vasút nélkül nem lehetett elkészíteni a gúti erdőre vonatkozó üzemtervet. A városi jogi és gazdasági bizottság, valamint a törvényhatósági bizottság közgyűléseinek jegyzőkönyveiből kiderül, hogy a gúti erdőbe vezető erdei vasút megépítését 1882-ben közvetlenül a polgári failletmény minél gyorsabb kitermelése és városba szállítása motiválta: „Elnöklő polgármester úr előterjeszti, hogy a gúti erdő vágatása már a jövő 1881-ik évben bekövetkezik, s miután onnan részint a távolság, részint az út gyakori rosszasága miatt a fának tengelyen való szállítása oly mérvben, mint azt a szükséglet megkívánja, még a legnagyobb fuvarbér fizetése mellett teljes lehetetlen, oly módról kellene gondolkodni, melynek alkalmazása által a keresletnek megfelelő fakészlet a kívánt időben beszállíttassék.”58 Penyigey Dénes kimutatta, hogy a 19. század elején is volt olyan időszak, amikor a kompetencia fát a gúti erdőből kivágott faanyag jelentette. A város lakosságának növekedésével a „tengelyen” történő szállítás azonban egyre több időt és fogatot vett igénybe, jóval drágább lett, s a munka jóval kicsúszott az ideális, havas téli időszakból. Ráadásul tovább növelte a 54 Nemes 2016, Szilágyi 1876. 55 A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a kamara kerületének közgazdasági viszonyairól 1879-1880. 86, 1902, 1904. Lásd még Kádár-Pál-Antal 2013. 56 Kaán 1903. 1041-1042. p. 57 Oroszi 2002, 2016. 58 MNL HBML IV.B. 1403.h 1. d. Igazságügyi és gazdasági vegyes bizottság 1880. február 7.
