Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Műhely - Sipos András: „Viktoriánus feudalizmus” és modem nagyvárosi fejlődés
Sipos András: „Viktoriánus feudalizmus” és modem nagyvárosi fejlődés 389 nőségét, sőt az építészeti megjelenés és a városi táj arculatának egységes voltát is. Mivel ezeket mindig a területnek szánt funkcióból és társadalmi rangból kiindulva határozták meg, a szisztéma akár az övezetes városszabályozás különös korai formájaként is értelmezhető. A szerző szívének alighanem a következő fejezet a legkedvesebb, amelyben a kor legnagyobb kapitalista vállalkozója után arra a vállalatra és az általa létesített kolóniákra fordítja figyelmét, amelyet munkások hoztak létre a szövetkezeti eszme jegyében. Az Edinburgh-i Szövetkezeti Építő Vállalat {Edinburgh Cooperative Building Company) történetét Rodger az 1999-ben rendezett Housing the People című kiállításra készült önálló monográfiában is feldolgozta. Ennek előszavából megtudjuk, hogy saját felmenőinek több generációja is az ECBC által épített, a New Towntól északra lévő Stockbridge-telepen élt, sőt annak őslakosai közé tartozott. „Gipszöntő dédapám csaknem 30 évig néhány ház távolságra lakott David Rintoul kőfaragótól, aki az Edinburgh-i Szövetkezeti Építő Vállalat egyik alapítója és első elnöke volt. A telepen kialakult közösségi érzés tanúbizonyságaként nagyapám még hetvenes éveiben is minden vasárnap átsétált Edinburgh keleti részéről, hogy felkeresse a Stockbridge-i templomot, amelynek gyülekezetéhez egész életében tartozott, apám pedig hatvan év után is fel tudta sorolni, hogyan váltották egymást a Reid Terrace házainak lakói.”11 A vállalat alapításához a tőke és munka közötti konfliktus klasszikus megnyilvánulása adott döntő lökést: 1861-ben az építőipari munkások munkaidő csökkentést (10 óráról 9-re) követelő mozgalmára a munkaadók tömeges kizárással feleltek. A munkások egy csoportja úgy döntött, hogy saját kezébe veszi sorsát. Vállalkozásukat korlátolt felelősségű társaság formájában hozták létre, de az alapszabályok egyértelműen kifejezésre juttatták azt a szándékot, hogy a tulajdoni arányok alapján ne lehessen kiszorítani a döntésekből a szerény ösz- szegű részjeggyel bírókat, s a működést a kölcsönös segítség és szolidaritás eszméi határozzák meg. Céljuk nemcsak további megélhetésük biztosítása volt, hanem „kényelmes és tisztességes házak építése a munkásosztályok számára”. A vállalat működése első évtizedében körülbelül 1000 otthont épített és értékesített, 50 év alatt pedig mintegy 2300 lakást, azaz hosszú távon fontos szereplője tudott maradni a városi lakáspiacnak, és munkáját értékálló városrészek fémjelzik. Stockbridge az ECBC első nagyobb építkezése volt, amelyet még 1861 -ben elkezdtek. A Rodgerék által lakott Reid Terrace-t Hugh Gilzean Reidről, a társadalmi és lakásreform egyik buzgó korabeli propagálójáról nevezték el, ami jól mutatja, hogy a vállalkozó munkások mennyire nagyra 11 Rodger, Richard: Housing the People. The Colonies of Edinburgh. Edinburgh, 2000. The City of Edinburgh Council. 1. p.
