Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Balogh Róbert: Város, fa és modemitás Debrecenben 1880-1920
Balogh Róbert: Város, fa és modemitás Debrecenben 1880-1920 37 helyi és az országos szintű igazgatást, így hidat képez az antropocén korszak kibontakozása és a nemzetépítés politikai programja között. Az itt következő elemzés korlátái elsősorban abból következnek, hogy az erdei táj árucikké válásának főbb tényezőit és eszközeit bemutatja ugyan, azonban nem vállalkozik a fából készült árucikkek változásainak értelmezésére. így ez a kérdés egy másik tanulmány témája lesz. A második korlát abból adódik, hogy még nem végeztem el jelen elemzés eredményei és a 19. századi magyar- országi modernizációval kapcsolatos irodalom összevetését és szintetizálását.20 Ez a lépés különösen annak tükrében lesz fontos, hogy a globális gazdaság 19. és 20. század fordulóján zajló átstrukturálódása hatással volt a nemzeti gazdasági-társadalmi terek paradigmájának kialakulására.21 A harmadik korlát a nem-humán vonatkozások középpontba helyezésére vonatkozik. Ez nem kevésbé fontos, ugyanakkor a szemlélet érvényesítéséhez arra is szükség lenne, hogy rekonstruálni tudjam egy-egy fa egyed, illetve társulás életét, s ez további interdiszciplináris munkát igényel.22 A tudományos erdészet olyan globális hálózatokban született, amelyben kulcsszerepet játszott a német erdészek brit gyarmatokon végzett munkája s az ennek nyomán alapított iskolák, valamint az általuk írott tankönyvek. Elsősorban Wilhelm Philipp Daniel Schlich Manual of Forestry című öt kötetes műve, valamint Dietrich Brandis iskolateremtő tevékenysége volt ikonikus jelentőségű a vizsgált korszakban.23 így nem meglepő, hogy Nancy Peluso Java szigetéről írott monográfiája kapcsán definiálja a tudományos erdészetet: „as that which is governed by a systematic adherence to working plans for cutting and replanting the forest (in forest plantations), according to prevailing principles of silviculture developed through experimental trials over time.”24 A Berlin-Dahlem botanikus kert múzeuma, valamint Kavita Philip és David Arnold hangsúlyozzák a helyi, nem-nyugati ismereteknek a tudományos botanika fejlődésére gyakorolt hatását.25 Arvid Nelson a 19. század második felében a mai Németország területére jellemző erdőgazdálkodást összeköti a politikatörténet és az ipari modernizáció együttállásával: „This ecological revolution foreshadowed both the Industrial 20 A modernizáció vonatkozásaira lásd például Berend T. 2003, Demeter-Radics 2015, Halmos 2008, 2014, Imreh 1999, Kövér 2012, Pinke 2012, Tomka 2011. 21 Goswami 2004. 22 A rekonstrukción alapuló kömyezettörténetnek vannak magyarországi hagyományai: Bodovics 2015, Demeter 2006, Demeter-Novák-Négyesi 2015, Mecser-Demeter- Szabó 2009, Rácz 2000, Vadas 2010, 2014, R. Várkonyi 1992, 2015. 23 Rajan 2006. 24 Peluso 1992. 52. p. 25 Philip 2004, Arnold 2006.
