Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Balogh Róbert: Város, fa és modemitás Debrecenben 1880-1920
38 Városok és természeti erőforrások Revolution and the creation of the German empire in 1871: thickets, groves, and coppices gave way to the modem industrial forest just as the myriad of small polities gave way to the unified German state of the Wilhelmine Empire, the ultimate goal of Hegelian historical process and progress.”26 Az erdőgazdálkodás a 19. század végén Magyarországon is jelentősen megváltozott, s a változások iránya a globálisan születő erdészeti tudás fő irányát, a német tudományos erdészetet követte. A recepció részben a Selmecbányái akadémián tanító professzorok iskolázottságából következett, részben az 1862-ben induló Erdészeti Lapok rendszeres híradásai, illetve egyes cikkszerzők úti beszámolói révén valósult meg. Az elemzés első része azt mutatja be, hogy az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó térképek, tervek és statisztikai adatok megjelenésének jelentős szerepe volt a nemzeti keretek között létező gazdaság fogalmának kialakításában és a táj átalakításában. Erdészet és nemzetépítés a 19. század végi Magyarországon: kategóriák, hierarchiák és piacok A magyarországi erdőgazdálkodás programszerű átalakulása a 19. század utolsó harmadában zajlott.27 Az újjászervezés programja az erdészet magyar szaknyelvének létrehozása körül formálódott ki. Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) e téren kifejtett tevékenysége egyszerre teremtett politikai közösséget, s jelezte a közösség dominancia iránti igényét a nem magyarnak tekintett erdészeti tudással szemben. A 19. század második felében a magyarországi erdész szakma legfontosabb célja az erdőtörvény és a kapcsolódó intézmények megalkotása volt. A törvény érdekében sok éven át lobbizó OEE célja olyan „közgazdasági”, vagyis a jó gazdasági kormányzást biztosító lépések megtétele volt, amely a korábbinál nagyobb teret biztosít az immár magyar nyelvű, újjáalakított erdészeti szakértelemnek és szakembereknek. Amint Eszik Veronika nemrégiben rámutatott, ez az igény szorosan kapcsolódott az országhatárokon belül fekvő erdei tájak kategorizálásához és rendszerező leírásához.28 Az OEE által 1866 nyarán közzétett törvénytervezet három tézisből indult ki. Az első, legfontosabb szerint léteznek olyan erdők, amelyek talaja mezőgazdasági tevékenységre is alkalmas, más erdők helyén viszont nem lehet tartósan más tevékenységet folytatni. Előbbiek a feltételes erdőtalajon álló erdők, utóbbiak a feltétlen erdőtalajok, a véderdők és a homoktalajon álló erdők, amelyekkel sen26 Nelson 2005. 16. p. 27 Magyar 2002, Oroszi 2016. 28 Eszik 2016.
