Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Vadas András: Városárkok és vízgazdálkodás a késő-középkori Közép-Európa városaiban
Vadas András: Városárkok és vízgazdálkodás... 325 viszonylag szisztematikusan lehet vizsgálni, mivel az uralkodók városoknak adott privilegiális oklevelei gyakran kitérnek azok építésére vagy bővítésére. Ezek ugyanakkor sosem említik az árkok gazdasági használatát vagy az ehhez fűződő jogokat. Bár a magyar kutató ritkábban találkozhat hasonló forrásokkal, például a középkori Angliából több száz vár- és városfalépítési engedélyt ismerünk, s ezek szinte minden esetben rendelkeztek árkok építéséről is.3 A városi számadáskönyvek és tanácsülési jegyzőkönyvek szintén fontos forrásai az egyes városok védelmét illető intézkedéseknek, és a várárkok karbantartására nézve is fontos adalékokkal szolgálhatnak. Ezekben rendre találkozunk a városok árkainak kitisztítására vonatkozó kifizetésekkel, és nemkülönben gyakran utalnak az árkok egyes haszonvételeinek bérbeadására. A hazai kutatás a fenti forrástípusok egy részével számolhat, egy más részével kevésbé. A középkori írott forrásanyag kisebb mennyisége azonban nem jelenti azt, hogy a vár vagy városárkokat nem említenék bennük számos alkalommal, azt pedig főképp nem, hogy a középkori magyar várak és városok híján lettek volna a védelmet elősegítő (vizes)árkoknak. Horváth Richárd éppen nemrégiben mutatott rá, hogy a késő középkorban a Magyar Királyságban a vár egyik alapvető kritériumának alighanem éppen az árok meglétét tekinthették, de még a kisebb nemesi udvarházak esetében is jellemző volt árok vagy palánk létesítése.4 A kora újkortól kezdve pedig az egyes városok - így főképp a szabad királyi- és bányavárosok - számadáskönyvei számos adalékkal szolgálnak a vizesárkokra nézve. Az írott forrásokat igen jól egészítik ki a térképi, illetve látképi források, amelyek számos település esetén mutatnak rá egyébként ismeretlen erődítési elemekre - persze gyakran olyanokra is, amelyek sosem készültek el. Jelen kutatás során a térképi, képi forrásokat a Kárpát-medencére nézve csak azon városok esetében vizsgáltam, amelyekről a katonai felméréseket megelőző időszakból jó minőségű, feltehetően helyszíni felmérés alapján készült látképek és térképek állnak rendelkezésre. Ugyanakkor, hogy rámutassak a forráscsoport jelentőségére a hasonló kutatásokban, s hogy a bevezető elején feltett kérdésekre adott hipotetikus válaszok területi érvényességét is igyekezzem meghatározni, bevontam vizsgálatomba a ma már több mint ötszáz kötetet számláló európai történeti városatlasz-sorozat kutatásom idején számomra elérhető, több 3 Ezek összegyűjtésére lásd: Coulson 2003, Turner 1970, illetve Creighton-Higham 2005. 84-92. p. 4 Horváth 2012a. passim. Az oklevél: MNL OL DL 75 013. Lásd még Horváth 201 la, 2012b.
