Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Vadas András: Városárkok és vízgazdálkodás a késő-középkori Közép-Európa városaiban
326 Városok és természeti erőforrások mint háromszázötven kötetét.5 Az 1960-as évek végén indult vállalkozás részeként megjelent kiadványok publikálják a legfontosabb korai városábrázolásokat, és összesítik az adott település topográfiai fejlődését, bizonyos esetekben figyelmet szentelve a városok védelmi rendszerének kialakítására, hivatkozva a városkapuk, hidak és az árkokban található malmok építésének idejére is. Az írott és képi/térképi források mellett nem hanyagolhatok el a régészeti kutatások sem. Ezek európai szintű áttekintése nyilvánvalóan meghaladja jelen dolgozat kereteit, de az egyes esettanulmányok mentén igyekeztem a vonatkozó régészeti feltárások eredményeit is áttekinteni. Több jelen tanulmányban feldolgozott település - így Tallinn vagy Sopron - esetében az írott források eredményeit fontos pontokon módosították, egészítették ki a régészeti feltárások. Városárkok a hazai és közép-európai kutatásban Kevés monográfia, illetve tanulmánykötet taglalja általánosságban, egyes városok erődítéseiről ugyanakkor igen bőséges irodalommal rendelkezünk.6 Ezek esetenként „városbiográfiák” fejezeteiként készültek, máskor önálló tanulmányként jelentek meg. A régészeti kutatás kezdettől szintén nagy hangsúlyt fektetett a középkori és kora újkori városok védelmi elemeinek feltárására. Ennek legfőbb oka, hogy a védművek feltárására sok helyütt jobb lehetőség kínálkozott, mint a történeti városmagokban elhelyezkedő épületek kutatására. Ennek megfelelően sok tucat német, osztrák, cseh, lengyel vagy éppen magyar nyelvű tanulmány összegzi egy-egy település középkori védelmi rendszerének kiépülését régészeti feltárások alapján, persze jó esetben kiegészítve azt írott és képi ábrázolások elemzésével. A fent említett történeti városatlaszok között van néhány olyan nemzeti sorozat, amely külön foglalkozik az erődítésekkel a topográfiai adattári részben, más esetekben pedig az egyes városok általános topográfiai fejlődését ábrázoló térképszelvényen jelennek meg az erődítésekre, így a városárkokra vonatkozó adatok. 5 Az eddig elkészült városatlaszok adatbázisára lásd: http://www.uni-muenster.de/ Staedtegeschichte/bestaende/staedteatlanten.html (Utolsó letöltés 2015. augusztus 8.) A vonatkozó hazai kutatásokra lásd: Szende 2013. A kötetekből bár alig néhány tucat érhető el hazai könyvtárakban, a Wiener Stadt- und Landesarchiv (WStLA) több mint háromszáz kötettel rendelkezik. Az itt és a hazai könyvtárakban elérhető vizsgált kötetek nagy része Közép-Európára vonatozik, a német, osztrák, cseh, lengyel és román atlaszok teszik ki az anyag 85%-át. Ezúton köszönöm Christoph Sonnlechnemek a bécsi kutatásom során nyújtott segítségét. 6 Például: Isenbfrg Scholkmann 1997, Creighton-Higham 2005 vagy Tracy 2000. Ke- let-Közép-Európára lásd: Gheorgiu 2000 összefoglalását.
