Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Simon Katalin: A Duna és a hajómalmok Pest-Budán a 18. században és a 19. század első felében
Simon Katalin: A Duna és a hajómalmok Pest-Budán... 307 2. kép. Az Óbuda és Újlak melletti dunai hajómalmok 1770. MNL OL S 12 Div. XIV. No. 14. A 19. század első felében tovább szaporodott a budai hajómalmok száma. 1810-ben az újlaki és országúti szakaszon 41, 1836-ban már 47 malom kerekei forogtak.26 Pesten 1715-ben 16 dunai malom működött.27 Számukat 1725-ben a molnárok kérésére szabályozta a város. A céh az akkori status quo alapján 17-ben szerette volna meghatározni az engedélyezhető hajómalmok számát, Pest azonban végül eggyel több, 18 dunai malmot tartott elegendőnek azzal a kikötéssel, hogy háború esetén nem szükséges figyelembe venni a limitet (a rendkívüli körülmények elmúltával azonban előírták az eredeti létszám visszaállítását).28 A Pesthez tartozó hajómalmok számának korlátozását mind a város, mind a molnárcéh igyekezett betartani és betartatni egészen a 18. század végéig, an26 1810-ben Újlakon 23, Országúton 18 malom állt (illetve Nagy Lajos említ még hármat a Vízivárosnál). 1836-ra az újlaki malmok száma 29-re emelkedett. Nagy 1975. 289. és 354. p. 27 MNL OL N 78 20. téka 28 BFL IV.1202.a 8. köt. 2. fok (1725. június 15.)
