Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Rüsz-Fogarasi Enikő: A kolozsvári ispotályok élelmezése a fejedelemség korában
Rüsz-Fogarasi Enikő: A kolozsvári ispotályok élelmezése... Ili gestrum Partiale” módon megnevezett számadások lehetővé teszik annak megállapítását, hogy az intézmény milyen szerepet töltött be a város összetett gazdasági életében. Az elemzések azt mutatják, hogy az összesítő számadások a részletes számadások alapján készültek, és ide a számvevők véleménye is bekerült. Noha ezek az elszámolások sokrétű, gazdag források, feldolgozásuk számos nehézségbe ütközik. A számadások adatgazdagságát az ispotálymesterek habitusa, íráskészsége, pontosságra való törekvése határozta meg. Struktúrájuk nincs kiforrva, a fejedelemség korának végére kezdett kikristályosodni. A számadásokból nyerhető adatokat a két ispotály leltárai egészítik ki. Ezekből azonban kevés van, és a megmaradtak sem teljesek. Csupán két önálló leltár került elő eddig: a Szentlélek ispotály 1601-ben, valamint a Szent Erzsébet ispotály 1591-ben6 lejegyzett inventáriuma. Ezek nem tartalmazzák az intézmények teljes tárgyi hagyatékát, hiszen a számadások az inventárium keltét követő években olyan tárgyakról is említést tesznek, amelyek az ispotályban voltak ugyan, mégsem jegyezték fel őket a leltár során. Néhol előfordul, hogy a részletes számadásokban, az elszámolások végén rövid inventáriumokat olvashatunk, ahová a vásárolt vagy adományként bekerült tárgyakat jegyeztek fel,7 gyakran olyan bevételeket is említenek, amelyek még nem folytak be: tárolt, még nem értékesített terményeket, például só, búza stb. sorolnak fel.8 Ezek a többé-kevésbé részletes leltárak amellett, hogy nem pontosak, csupán pillanatnyi állapotot rögzítenek. Említettem, hogy az elszámolási szokások a vizsgált időszakban még nem alakultak ki, és ezért az elszámolandó tételek - főleg a 16. századi számadások - esetében elég kaotikusán követik egymást, azonban feltűnő a város azon igyekezete, hogy az elszámolások logikus felépítésük folytán alkalmasak legyenek az intézet gazdálkodásának ellenőrzésére. A város ugyanis instrukciókat készített az elszámolások elkészítéséhez. Egy ilyen instrukció maradt fent az 1587- ből, amely a Szent Erzsébet ispotály pénzügyi elszámolását szolgálta.9 Tudatában vagyok annak, hogy ezek a részben kiadott, részben pedig kiadatlan források nem teszik lehetővé a két ispotály kora újkori élelmezésének pontos leírását. Mégis, a meglévő adatok elegendők annak felméréséhez, hogy az élelmezés milyen anyagi háttéren alapult, az intézmények milyen bevételekre számíthattak, és ez mire volt elég a mindennapokban. Az élelmiszerek előállításának tárgyalása előtt meg kell vizsgálnunk azokat a természetbeni, vagyoni összetevőket, amelyekre a két kolozsvári ispo6 Inventárium 1601, Inventárium 1591. 7 A Szent Erzsébet 2010. 149. p. 8 A Szent Erzsébet 2010. 301. p. 9 Kmol, KvLvt. Instructio 1587, Libera-Decreta, Protocolum diversa, vol. III/1.
