Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Rüsz-Fogarasi Enikő: A kolozsvári ispotályok élelmezése a fejedelemség korában
276 Városok és természeti erőforrások A kutatás során elsősorban az ispotályok részletes számadásaira, a város összesítő számadásaira, a város adminisztrációs instrukcióira, valamint a nevezett intézmények leltáraira lehet forrásként támaszkodni. Kolozsvárnak három ispotályáról maradtak fenn adatok, ezek közül a Szent Jóbnak szentelt intézmény a 16. században rövid ideig működött.2 A Szent Erzsébet ispotály már a 14. században szolgálta a várost és egyedüli olyan intézménye a településnek, amely folyamatosan, egészen napjainkig működik, számadásai azonban csak a 16. század utolsó harmadától kezdve maradtak fenn.3 Kolozsvár kisebb kórházáról a 15. első felétől vannak adataink. Önálló élete 1668-ig tartott, amikor beolvadt a Szent Erzsébet ispotályba. A Szentlélek ispotály részletes számadásai 1578-1668 között hosszabb és rövidebb időszakokra szolgálnak adatokkal.4 A kora újkori Kolozsváron a Szentlélek ispotályban 3-15, a Szent Erzsébet ispotályban pedig 8-38 között váltakozott az ott lakó gondozottak száma. A gazdag forrásadottság ismeretében lehetségesnek tűnő komplex vizsgálatot nehezíti, hogy ezek a gazdasági feljegyzések olyan korszakból származnak, amikor a bevételek és kiadások jegyzésének nem volt kialakult szokásrendje. A legnagyobb gond, hogy ezek az éves számadások nagyon gyakran nem terjednek ki a teljes évre. Szerencsés esetben fiók-számadás maradt fenn, ami kiegészíti az adatokat. A számadások többnyire a pénzbeli bevételekre és kiadásokra összpontosítanak, és nem tartalmazzák, hogy milyen más anyagi tartalékokkal rendelkezett a létesítmény. Csak ritkán jegyezték fel az állatállományt, a gabonatartalékokat, vagy a sókockákat. A részletes számadásokat az összesítő számadások egészítik ki.5 Ezek különösen értékesek, mivel egyes évekből kizárólag az összesítő kimutatások maradtak fenn. Ezek a „Regestrum particulare”, „Parciale Regestrum”, „Re2 Benkő 2004. 46-51. p. 3 1586, 1587, 1588, 1589, 1591, 1594, 1596, 1597, 1598, 1600-1603, 1606, 1609-1610, 1617, 1619,1623-24, 1626, 1628, 1643,1646-1661, 1663, 1665, 1673-1692. stb. A Szent Erzsébet ispotály kora újkori számadásai többnyire a város számadásai között őrződtek meg, de más fondokból is előkerültek ilyen források. Néhány év számadásai a katolikus gyűjtőlevéltárban is fennmaradtak. Kmol, KvLvt. Számadások, A Szent Erzsébet ispotály számadásai; Kmol, KvLvt. A. Privilégiumok és Acták, 2. Acte fasciculate, Fase. IV nr. 152 (1594); Fase. IV, nr. 153( 1596); Kkgy, Szeal; A Szent Erzsébet 2010. 531. p. 4 A részletes számadások a következő évekből maradtak fonn: 1578, 1584-1599, 1603- 1604, 1606, 1608, 1617, 1626, 1630-1632, 1642-1643, 1648, 1650,1668. Rüsz-Fogarasi 2012. 149, 175. p; A Szentlélek 2006. 303. p. 5 Többek között az 1601-1603, 1606-1631, 1633-1638, 1644-1645, 1647-1666 közötti évekből. A Szentlélek 2006. 223-271. p; A Szent Erzsébet 2010. 417 482. p.; Kmol, KvLvt. Számadások, 1582, 3/VI; 1583/4, 3/X; 1585, 3/XXIII; 1586, 3/XXIX; 1588, 4/II; 1593, 5/XVII; 1595, 6/XV.
