Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Pinke Zsolt - Pósa Patrícia - Mravcsik Zoltán - F. Romhányi Beatrix - Gyulai Ferenc: A hajdúsági várostérség agroökológiai adottságai
Pinke - Pósa - Mravcsik - F. Romhányi - Gyulai: A hajdúsági várostérség... 243 A gazdálkodás feltételeit meghatározó talajtani és egyéb termőhelyi adottságok recens paramétereinek beemelése település-, gazdaság- és agrártörténeti vizsgálatokba nem újszerű gyakorlat. Ezekben többnyire a településállomány, illetve a gazdálkodás tér- és időbeli változásait a talajok genetikai típusainak vagy azok fizikai féleségének mintázataival vetették össze.24 Vizsgált területünket érintően például a Magyarország Régészeti Topográfiája 6. (Békés megye, Szeghalmi járás) kötetében készültek áttekintő térképek az egyes régészeti korszakokba sorolt lelőhelyek és a lösztalajok egymásra vetítésével.25 A talaj egyetlen attribútumát megragadó elemzésektől eltérően azonban kifejezőbbnek tartottuk a termőhelyi adottságot kifejező összetett alkalmassági kategóriával való összehasonlítást. így vizsgálatunkban a Magyarország ökotípusos földhasználati vizsgálatában létrehozott térinformatikai adatbázis mezőgazdasági alkalmasság területi kategóriáit alkalmaztuk, amelyben a termőhelyi adottságok értékelése a talajok fizikai félesége, vízgazdálkodása, kémhatása és mész- állapota, továbbá a termőhely meteorológiai adottságai alapján agráralkalmas- sági-kömyezetérzékenységi szempontokat követve, térinformatikai elemzéssel készült el.26 Ebben a szántóföldi művelésre való alkalmasság három kategóriáját alakították ki: a gyenge, a közepes és a jó-kiváló termőhelyi adottságú területekét. Az összehasonlítás megbízhatóságát csökkenti, hogy a termőhelyi alkalmasság értékelése során az erdő, mesterséges felszín, ültetvény, vizenyős területek és vizek felszínborítás kategóriáit a 2006. évi vizsgálatból kizárták.27 E kategóriákba eső területek némileg növelhetik a jó, illetve kiváló termőhelyi adottságú területek történeti állományát. Módszer Az Árpád-korból és kora Anjou-korból (1009-1350) ránk maradt és szekunder adatbázisokba gyűjtött, a korabeli földhasználatra vonatkozó említésekből és az ezekre utaló helynevekből adatbázist készítettünk. Előfordulásukat táblázatban összesítettük és leíró statisztikai eszközökkel értékeltük. Az 1350 utáni említések szűrését csak az egykori Szabolcs megyéhez tartozó települések körében te24 Balogh 1953. 149. p; Dyer 1982. 19-20. p; Roberts-Wrathmell 2000. 21-25. p; Clark et al. 2002. 25 MRT 6. Magyarország régészeti lelőhelyei Békés megye, szeghalmi járás Ujkökor - Honfoglalás kor - Középkor 1-6. című térképi mellékletek. 26 Magyarország ökotípusos földhasználati vizsgálata VÁTI 2006. 27 Magyarország ökotípusos földhasználati vizsgálata 9. p.
