Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Pinke Zsolt - Pósa Patrícia - Mravcsik Zoltán - F. Romhányi Beatrix - Gyulai Ferenc: A hajdúsági várostérség agroökológiai adottságai
244 Városok és természeti erőforrások kiüthetjük alaposnak.28 A vizsgált terület más részein csak bizonyos települések mai közigazgatási határain belül áll rendelkezésre a teljesség igényével készült adatbázis, így a fennmaradó területen csak véletlenszerű adatgyűjtésre nyílt lehetőség.29 Az 1720. évi összeírás alapján azt tekintettük át, hogy milyen területi kapcsolat mutatkozik a vizsgált területbe tartozó települések, a felvett adózó lakosok, valamint a szántóföldek kiterjedésére vonatkozó adatok között. A következő lépésben georeferáltuk az I. katonai felmérés térkép raszteres állományát. A vetületi rendszer hiánya miatt az I. és a nagy pontosságúnak tekinthető III. katonai térkép beazonosítható tereppontjai között 200-1400 m különbséget tapasztaltunk. Ez a relatív pontatlanság azonban a nagy területet érintő és a művelési ágak, valamint a településállomány eloszlását célzó vizsgálat szempontjából nem jelent kockázatot. A georeferálást követően a raszteres állomány vektorizálásával a belterület, erdő, kert, rét, szántó, szőlő, viz kategóriák megközelítőleg 1:50 000 méretarányú rekonstrukcióját hoztuk létre. Végül leíró módszerekkel vizsgáltuk a településállomány és a művelési ágak, valamint a mezőgazdasági alkalmasság és szántóföldek területi mintázataiban mutatkozó összefüggéseket. Ide tartozik, hogy az I. katonai felmérés térképének digitalizálását követően létrehozott vektoros állomány relatív pontatlansága, illetve a vizsgálatba vont adatok eltérő felbontottsága szűkíti a termőhelyi alkalmasság fedvénnyel való összehasonlításának lehetőségét. Eredmények Középkori adatok A szántókra vonatkozó Árpád-kori adatok közel kétharmada - tükrözve a középkori adatok fennmaradásának egyenetlenségét - az 1291-94. évi váradi tizedjegyzékben szereplő Bihar megyei településekről származik.30 A tized- jegyzékben adózóként feltüntetett települések köréből 27 tartozik a 9324 km2 kiterjedésű vizsgálati területbe. Az öt legnagyobb adót fizető falu közül hármat 28 A munka alapját Németh Péter még kéziratban lévő oklevélgyűjteménye szolgáltatta (Németh 2014). Ezúton is szeretnénk megköszönni, hogy a szerző még a mű kiadása előtt rendelkezésünkre bocsátotta Szabolcs megye középkori dokumentumainak ezt a hatalmas korpuszát. 29 Csak néhány fontosabb példát említve Balogh 1936; 1976; Módy 1974; 1981; 1996; Benedek 2004; Rácz-Laszlovszky 2005. ÁMTF 1. 583-588.p. 30
