Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Kalocsai Péter: Az ikervári vizi erőmű hatása a nyugat-dunántúli városfejlődésre (1895-1914)
Kalocsai Péter: Az ikervári vizi erőmű hatása a nyugat-dunántúli... 179 Az ikervári vizi erőmű Az 1895-96-ban Ikerváron, a Rába-folyón épült vizi erőmű az akkori Magyarországon, sőt a Monarchiában is páratlan ipari létesítmény volt.67 Az ikervári vizi erőmű tervezője Bánó László és Szüts Béla, építővállalkozója a Melocco budapesti cég volt. Az elektromos berendezéseket a már említett genfi (Compagnie de 1’ Industrie Electrique et Mécanique), a turbinákat pedig a zürichi (Escher, Wyss et Compagnie) cég készítette.68 A VEMR a vízhasználat jogát és a beruházás engedélyét 1896 áprilisában kapta meg Vas vármegye törvényhatóságától.69 Az erőmű a Rába-folyó 7,55 m esését használta fel elektromos energia előállítására, így kisesésű vizi erőműnek számít. Három vízszintes tengelyű, Joswall- rendszerű turbinát kapcsoltak közvetlenül két-két magasfeszültségű (1500 V), soros kapcsolású, Thurry-féle egyenáramú dinamóval. E dinamók mindegyike 65 A erősségű és 1500 V feszültségű áramot adott. Ha mind a hat dinamó működött, a fővezetékben keringő áram feszültsége 9000 V, áramerőssége 65 A volt. A turbinaállomás 900 LE-re épült. Télen - szükség esetén - a folyó vizét közvetlenül a turbinák előtt hajókazánnal melegítették, hogy ne fagyjon be. A Szombathelyre vezető fővezeték hossza 65 km volt. A soros kapcsolás miatt körvezetéket (Ikervár-Pecöl-Vasszécseny-Szombathely-Vép Porpác-Bö- göt-Sárvár-Sár-Ikervár) építettek ki. Az Ikervárról érkező magasfeszültségű áramot a VEMR szombathelyi, Kossuth Lajos utcai telepén épült transzformátor-állomás alakította át a város világítására, a villamosvasút működtetésére és ipari erőszolgáltatási célokra.70 Az egész művet a millenniumi év utolsó napján, 1896. december 31-én helyezték üzembe,71 a továbbiakban éjjel és nappal folyamatosan üzemelt.72 A Vas megyei újságok méltatták a jelentőségét, például a Szent-Gotthárd a következőt írta: „eme nagyszabású müvet méltán sorozzuk a millenáris év leghasznosabb és legszebb alkotásai közé”.73 1899-1900-ban belga és francia tőke bevonásával újabb beruházásokra került sor Ikerváron. 2 db új turbinát állítottak üzembe együttesen 600 LE teljesítménnyel. Gothard Jenő tervei alapján és vezetésével kiépítettek egy második, 150 km hosszú, 10 000 V feszültségű és 40 A erősségű vezetéket Sopronig (Ikervár-Sárvár-Rábasömjén-Zsédeny-Sajtoskál-Újkér-Nemeskér-Lövő67 Edelmann 1898. 15. p; Jeszenszky 1989. 860. p. 68 Edelmann 1898. 15-16. p. 69 MNL VaML 405.b VI. 74/1896. sz. 70 Edelmann 1898. 16-17. p; Dalmady 1900. 4-112. p. 71 Edelmann 1898. 16. p. 72 Bodányi 1910. 122. p. 73 Az ikervári elektromos művek ismertetése. SzG, 1897. jan. 3. 5. sz. 3. p.
