Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Kalocsai Péter: Az ikervári vizi erőmű hatása a nyugat-dunántúli városfejlődésre (1895-1914)
Kalocsai Péter: Az ikervári vizi erőmű hatása a nyugat-dunántúli... 173 unokája, valamint Szombathely tudományos életéből jól ismert tudósok: dr. Edelmann Sebö39 40 és a Gothard-fivérek.4" Bodányi Ödön Szombathely korabeli műszaki fejlődéséről írt könyvében megjegyezte, hogy ,, Vasvármegye értelmisége meleg érdeklődéssel karolta fel az ügyet ”, a vizi erőmű és a rá épülő 1892 között Győr vármegye foispáni, 1892-1896 között pedig a fiumei kormányzói posztot töltött be. 1893-1896, valamint 1910-1918 között tagja volt a főrendi háznak, 1896-tól 1910-ig Győr, Fiume és Bodajk országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett, közben részt vett Vas vármegye közéletében is. Elnöke volt a Vasvármegyei Kultúregyesületnek. 39 Edelmann János (Győr 1853 - Budapest 1921) 19 éves korában belépett a premontrei rendbe, ekkor vette fel a Sebő nevet. 1876-ban pappá szentelték, a következő évtől már a szombathelyi premontrei rendi főgimnáziumban tanított. Közben Budapesten folytatott műegyetemi tanulmányokat. 1882-ban mennyiségtan-természettan tanári diplomát, majd 1883-ban bölcsészdoktori címet szerzett. 1895-től a gimnázium igazgatója. 1889-ben légszeszvilágítási (gáz) naptárt készített, és ellenőrző-állomást létesített. 1891-től tagja volt mind a bécsi és mind a berlini elektrotechnikai egyesületnek. Számos ismeretterjesztő előadást tartott, az 1888. február 25-i szombathelyi felolvasó estélyen például a villamos- vasutakról. Az est szenzációja volt az általa készített azon üzemképes villamos-modellnek a bemutatása, amelyet a budapesti nagykörúton átadott elektromos próbavasút mintájára készített. Edelmann Sebő tagja volt a szombathelyi és a soproni villamosvasutat üzemeltető részvénytársaság vezetőségének. Ez irányú tevékenysége miatt számos támadás érte. 40 A Gothard-fivérek Vas megyei nemesi földbirtokos családból származtak. A ma már Szombathelyhez tarozó Herényben születtek és életük nagy részét az ottani kastélyukban töltötték. Gimnáziumi tanulmányokat a szombathelyi premontrei rendi főgimnáziumban folytattak. Az idősebb fivér, Gothard Jenő (Herány 1857 - Herány 1909) a bécsi Politechnikum gépészmérnöki szakosztályán tanult. Már tanulóévei alatt mind az otthoni laboratóriumban, mid az iskolaiakban számos kísérletet végzett és különböző műszereket tervezgetett. Komolyan foglalkozott csillagászattal is, ezért Herényben asztrofizikai obszervatóriumot létesített. 1890-ben az MTA levelező tagjává választotta. A Magyar Motor- és Gépgyár Rt.-ben, amelynek igazgatósági tagja volt 1902-től, számos műszaki korszerűsítést hajtott végre, és jelentős újítások fűződnek hozzá a VEMR-nél is. Gothard Sándor (Herány 1859 - Herény 1939) Jogi tanulmányokat folytatott. A helyi sajtóban már 1883-ban cikket közölt az elektromosságról, ismertette a villanyvilágítást, az akkumulátort, annak felhasználási lehetőségét a közlekedési eszközök működtetésében, a vizi erőművekkel történő villamosenergia-előállítást. 1883-tól elméleti mezőgazdasági kérdésekkel is foglalkozott, a Vasmegyei Gazdasági Egylet igazgatója lett 1889-ben, majd megalapította a Magyar Gazdák Lapját (1894). 1891-ben megkapta a Ferenc József rend lovagkeresztjét. 1902-től a Magyar Motor- és Gépgyár Rt. elnöke is volt. Finommechanikai műhelyében puskákat, luxus fegyvereket tervezett. Szombathely függetlenségi párti országgyűlési képviselőjeként is tevékenykedett 1906-1910 között. A fivérek Herényi birtokukon Természettani műcsarnokot hoztak létre. Kastélyukban 1881-től Siemens-dinamó segítségével világítottak. 1883-ban Putz Sándor műmalmában a herényi obszervatórium „dynamoelektromos” gépét vizi erő hozta mozgásba és ez által sikerült elektromos áramot előállítaniuk. A VEMR létrehozásban játszott szerepükről a tanulmány vonatkozó részeiben lesz szó.
