Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Kalocsai Péter: Az ikervári vizi erőmű hatása a nyugat-dunántúli városfejlődésre (1895-1914)
174 Városok és természeti erőforrások elektromos művek létrehozását, külön kiemelte Edelmannt és Gothard Jenőt.41 A szóban forgó személyek, innovátorok egymásra találása és együttműködése fontos tényező volt a Rába vizi erejének mint természeti erőforrásnak a felhasználására épülő mü megvalósításában. A Nyugat-Dunántúl villamosítása a VEMR és az ikervári vizi erőmű létesítéséhez kapcsolódik. A Batthyány grófoknak már a 18. sz. végétől volt Ikerváron vízimalma, amely körülbelül 120 LE-vel dolgozott, és a Rába folyóból nyerte vizi erejét.42 Egyes források Batthyány Lajos grófnak tulajdonítják az ötletet.43 Bodányi Ödön, Szombathely város főmérnöke szerint viszont a Ganz gyár mérnökei - Bánó László és Szüts Béla - hívták fel a Batthyányak figyelmét arra, hogy a Rába folyónak Ikervárnál közel 8 m-es esése lehetőséget kínál vizi erőmű építésére és elektromos áram előállítására. A mérnökök törekvését karolta fel Batthyány Lajos édesapjával, Batthyány Gézával együtt. Bodányi könyvében idézi Bánó László tervezőmérnök visszaemlékezését: „Szüts Bélával magánmémöki irodánk megnyitása után tele reménnyel és munkakedvvel az 1892-ik év elején Józsa Lászlóval értekeztünk Magyarország nagyobb vízierőiről. Ekkor értesültünk arról, hogy a Rábán Ikervár mellett nyerhetni nagyobb vizi erőt, amely akkor csak két kis turbinával volt kihasználva. Tanulmányoztuk a dolgot. Mondhatom, hogy technikus jobb helyen nem kopogtathatott volna. Úgy gróf Batthiány Lajos, mint édes atyja, gróf Batthiány Géza örömmel vették törekvésünket és fáradtságot nem ismerve, a legnagyobb odaadással igyekeztek tervünket megvalósítani...”44 A tervezgetés eredménye Sárvár és Szombathely villamosítása, valamint utóbbi helységben egy villamosvasút építésének szándéka lett. E tervek megtárgyalására Károlyi Antal Vas vármegye alispánja 1894. július 8-9-ére értekezletet hívott össze, amelyen - rajta kívül - gróf Batthyány Lajos, Gothard Jenő, Gothard Sándor, Knebel Jenő (helyi fényképész), Szüts Béla és Bánó László vett részt. A tanácskozáson konkrét, részletes terveket vitathattak meg a létrehozandó elektromos müvekkel és a villamos energia hasznosításával kapcsolatban. Először az ikervári létesítményeket, majd a villamos világítás előnyeit és a tervezett árszabást ismertették. A villamos energia gazdasági és ipari 41 Bodányi 1910. 97. p. 42 Dalmady 1900. 3. p. 43 „Gróf Batthyány Lajos agyában megfogant” e nagyszerű beruházás gondolata. Szombathely és Sopron. Vvm, 1897. máj. 23. 41. sz. 3. p. „A kezdeményezésének érdeme gróf Batthyány Lajos ikervári nagybirtokos, orsz. képviselőé, ki herényi Gothard Jenő és Edelmann Sebő kiváló szaktudósaink és dr. Károlyi Antal alispán közreműködésével valósította meg e nagyszabású és messze földön egyedül álló művet.” Borovszky-Sziklay 1898. 592. p. Bodányi 1910. 95-96. p. 44
