Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Kalocsai Péter: Az ikervári vizi erőmű hatása a nyugat-dunántúli városfejlődésre (1895-1914)
172 Városok és természeti erőforrások Sárváron több ipari üzem létesült (cukor-, ecet-, gép-, sajt-, selyem-, téglagyár, műmalom) a korbán.30 E nagyközség esetében is érvényesült a vasút település- fejlesztő hatása.31 Avasúti csomóponttá vált település városias voltát erősítette a helyi omnibusz-közlekedés.32 Csepreg, amely a vizsgált korban Sopron, 1949 óta viszont Vas megyei település, 1871-ben veszítette el városi jogállását. 1900-ban 4065,33 1910-ben 4103 fő lakosú, járási székhely pozíciót betöltő nagyközség volt, a vizsgált korban kisváros részleges funkciókkal. Ekkor a 330 városi funkciót betöltő települések sorában a 273.34 A korabeli fejlődésére kedvezőtlenül hatott, hogy a vasút (Sárvár-Bük-Kőszeg vasútvonal) későn, csak 1913-ban érte el.35 A térség első vaspályája, az 1865-ben megnyitott Sopron-Szombathely vasútvonal néhány kilométerre elkerülte (Bük). A jelentős mezővárosi múltú település városias kisközponttal rendelkezett, benne kaszinóval, könyvnyomdával. A gazdaságát az agrárium mellett főleg a kisipar jellemezte, de volt bőr-, cement- és cukorgyára is. Piacközponti szerepét heti (hetente kettő) és országos (évente hat) vásárai erősítették.36 Az alapítók és a Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. (VEMR) A történet főszereplői: gróf Batthyány Géza37 és gróf Batthyány Lajos,38 az első felelős magyar kormány tragikus sorsú miniszterelnökének veje, illetve 30 Borovszky-Sziklay 1898. 95. p. 31 Majdan 1995. 195-196. p. 32 Kalocsai 2011. 181-182. p. 33 Népszámlálás 1900. 120. p. 34 Beluszky-Győri 2005. 225. p. 35 Czere 1997. 241. p. 36 Farkas 1897. 494-500. p; Csepregi czementáru-gyár (reklám). Cs V, 1904. júl. 17. 1. sz. 4. p; Menyhárt Júlia könyvnyomdája (reklám). CsV, 1904. júl. 17. 1. sz. 4. p; Kollár Testvérek. Bőrgyár Csepereg (reklám). RH, 1909. nov. 6. 3. sz. 5. p. 37 Gróf Batthyány Géza (Pest 1838 - Budapest 1900) a Batthyányak pinkafői, Imre ágához tartozott. Tanulmányait Pozsonyban végezte, majd Sopron vármegye alispánja lett. Tagja volt a főrendi háznak, az Első Magyar Általános Biztosító-Társaság és a Magyar Földhitelintézet választmányának. Bekapcsolódott Vas vármegye köz- és gazdasági életébe is. Virilisként került be Vas vármegye közgyűlésébe. A soproni villamos világítási vállalatnak és a soproni villamosvasútnak is engedélyese volt, valamint jótékony tevékenységet is folytatott. 38 Gróf Batthyány Lajos (Egyed 1860 - Polgárdi 1951) Budapesten, Berlinben és Párizsban folytatott jogi tanulmányokat, majd jogtudományi doktori oklevelet szerzett, 1881-ben diplomáciai vizsgát tett. 1882-ben követségi attasévá nevezték ki, diplomáciai pályáját azonban nem kezdte meg, mert megnősült, és ikervári uradalmán gazdálkodott. 1884-
