Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)

Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Kalocsai Péter: Az ikervári vizi erőmű hatása a nyugat-dunántúli városfejlődésre (1895-1914)

Kalocsai Péter: Az ikervári vizi erőmű hatása a nyugat-dunántúli... 171 rosok közé sorolja.18 E város is számos központi funkciót — vármegyeszékhely, római katolikus püspöki székhely, a Dunántúl nagy részét felügyelő vasúti üzletvezetőség, közúti kerületi székhely stb. - töltött be. Sopronhoz hasonló­an Szombathely is a Dunántúl azon részén feküdt, amelyre Bécs Budapestnél erősebb vonzereje, az urbanizáció magas szintje, az infrastruktúra fejlettsége, jobb és kiépítettebb közutak, valamint az országos átlagnál sűrűbb vasúthálózat volt jellemző.19 Melega kutatásai szerint a korabeli Magyarországon 1908-ban csak négy város rendelkezett teljes körű infrastruktúrával: Budapest, Pozsony és Nagyvárad mellett Szombathely.20 Beluszky a járási székhely Kőszeget a tradicionális kisvárosok sorában el­sőként említi. A kategóriára a jelentős városi múlt, az egykori szabad királyi városi jogállás, a polgári városfejlődés peremére szomlás, a városias telepü­léskép, valamint a műemlékekben való gazdagság a jellemző. E településeken a modem polgárság alig képviseltette magát. 1900-ban 137. a hazai városok általa készített komplex rangsorában.21 Lakosainak száma ekkor 7930 fő volt.22 Kőszeg a feltörekvő Szombathely mellett jelentős szerepkörvesztést szenvedett el a polgári korbán.23 Keleti Károly 1869-es rangsorában még 14. - a jelen tanulmányban vizsgált városok közül csak a 8. helyezett Sopron előzte meg.24 Melega a hazai városok infrastrukturális fejlettsége szempontjából az utolsó csoportba, a fejletlen infrastruktúrájúak közé sorolta.25 A város ugyanakkor ren­delkezett városi tömegközlekedéssel (omnibusz).26 „Új” igazgatási és piaci kisközpontok kategóriába került Beluszkynál a 19. és a 20. század fordulóján a 3165 fő lakosú Sárvár,27 a község jogállású Vas megyei járási székhely. A településnek a vele teljesen összeépült Péntekfalu­val, Tizenháromvárossal és Vármellékkel28 együtt ekkor több mint 5200 lakosa volt. A városias arculatú központtal rendelkező helység a már említett 1900. évi rangsorban a 205. - e helyezés a táblázat kisvárosok csoportjában található.29 18 Gergely 1971.415. p. 19 Pölöskei 1987. 221,225. p; Kalocsai 1997. 621-634. p. 20 Melega 2012. 478-479. p. 21 Beluszky 1990. 115-116, 122. p. 22 Statisztika 1900. 14. p. 23 Győri 1999. 100. p. 24 Keleti 1871.424. p. 25 Melega 2012. 478-A79. p. 26 Kalocsai 2011. 175-176. p. 27 Beluszky 1990. 124. p, Népszámlálás 1900. 146. p. 28 Borovszky-Sziklay 1898. 93. p. 29 Népszámlálás 1900. 145-146. p. Beluszky ezen együttes adatokkal dolgozott a vasi tele­pülés esetében: Beluszky 1990. 124. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom