Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)

Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Kalocsai Péter: Az ikervári vizi erőmű hatása a nyugat-dunántúli városfejlődésre (1895-1914)

170

Városok és természeti erőforrások

Sopron, Szombathely és Kőszeg esetében az országos városi átlag fölött, Sárváron az országos átlag körül, Csepregen pedig az alatt volt.4

A dualizmus korában Sopron törvényhatósági jogú város volt, 1900-ban 33 478 fős lakosságával Pécs után a legnépesebb dunántúli település.5 Teljes értékű, fejlett vármegyeszékhely.6 Számos központi szerepkört biztosító intézménnyel rendelkezett, kereskedelmi és iparkamarája, posta- és távírda-igazgatósága a Dunántúl nagy részét lefedte. Sopron fejlődése a dualizmus korában nem volt dinamikus, a település sokat veszített 19. század eleji pozíciójából. Beluszky Pál a magyar városok között az 1900. évi adatok komplex vizsgálata alapján a 14. helyre sorolta.7 Korabeli modernizációját Győri Róberttel közös müvében vontatottnak ítélte.8 Gergely András a korban a stagnáló városok között említi Sopront.9 Ugyanakkor a város korabeli történetével foglakozó D. Szakács Anita és Güntner Péter a hazai modem urbanizáció egyik éllovasának, illetve élenjárójának tartják Sopront.10 11 Pölöskei Ferenc megállapítása szerint a Nyugat-Dunántúlon magas volt az urbanizáció szintje, az infrastruktúra fejlettsége, s az itteni városok számára Bécs vonzereje nagyobb volt, mint Budapesté." Melega Miklós az 1908. évi adatok vizsgálata alapján második körbe, az erősen fejlett infrastruktúrával rendelkező városok közé sorolta.12

Vas megye székhelye, Szombathely teljes értékű fejlett vármegyeszékhely és rendezett tanácsú város volt a korbán.13 1900-ban 24 751 fős lakosságával a Dunántúlon az 5. helyen állt.14 Szombathely, az egykori püspöki mezőváros Beluszky Pál megállapítása szerint „a kapitalizmuskori városfejlődés, a vasúti közlekedés és a polgári közigazgatás által hirtelen középvárossá növekedett település”.15 Beluszky már említett táblázatában a vasi vármegyeszékhely a 17. helyen áll.16 Győri Róberttel közös művükben Szombathelyt a modernizáció élvonalába tartozó városok között tartják nyilván.17 Gergely András a korabeli településviszonyokat vizsgáló tanulmányában Szombathelyt a dinamikus vá4 Beluszky 1990. 124. p, Beluszky-Győri 2005. 152, 221,225. p.

5 Statisztika 1900. 13-14. p.

6 Beluszky 1990. 118. p.

7 A horvátországi Zágráb nélkül. Beluszky 1990. 118. p.

8 Beluszky-Győri 2005. 199. p.

9 Gergely 1971. 415. p.

10 D. Szakács 2004. 123-141. p; Güntner 1998. 66. p.

11 Pölöskei 1987. 220-228. p.

12 Melega 2012. 478^179. p.

13 Beluszky 1990. 118. p.

14 Statisztika 1900. 13-14. p.

15 Beluszky 2005. 81. p.

16 Horvátország, Zágráb nélkül. Beluszky 1990. 118. p.

17 Beluszky-Győri 2005. 132. p.