Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Kalocsai Péter: Az ikervári vizi erőmű hatása a nyugat-dunántúli városfejlődésre (1895-1914)
KALOCSAI PÉTER AZ IKERVÁRI VÍZI ERŐMŰ HATÁSA A NYUGATDUNÁNTÚLI VÁROSFEJLŐDÉSRE (1895-1914) A történelmi Magyarországon az első nagy és úttörő jellegű vállalkozás vizi erőből elektromos energia előállítására a Rába-folyó ikervári szakaszán valósult meg 1896-ban. Hazánkban ekkor még csak a felvidéki Gölnicbányán - szepességi egykori bányaváros - működött egy kisebb vizi erőmű.1 A vizsgált intervallumban a városok vizi erővel nyert villamos árammal való ellátására csak néhány sikeres hazai próbálkozást lehet példaként felsorakoztatni: a Maros folyón Szászrégennél, a Bega-csatomán Temesvárnál, a Czód-patakon Nagyszebennél és Budapesttől délre, a soroksári Duna-ágon.2 Másutt többnyire városi erőműveket építettek, és azok termelték az elektromos áramot. Ez a jelen esettanulmányban körüljárt téma - vizi erőből mint természeti erőforrásból elektromos energia előállítása városok számára - jelentőségét növeli. A villamos áram sokrétű (ipari, közlekedési, mezőgazdasági, közvilágítási, háztartási) hasznosításának bemutatásával kívánom érzékeltetni, hogy az ikervári vizi erőmű hogyan segítette elő a vizsgált nyugat-dunántúli városok modernizációját. A villanyvilágítást, mivel nincs égéstermék, nem használja el az oxigént a helyiségekben, nem termel széndioxidot, a korábbiakhoz képest hatalmas fényerőt biztosít és nem utolsó sorban tűzvédelmi szempontjából is előnyös, a korabeli kőszegi sajtó „modem fény”-nek nevezte.3 A vizsgált nyugat-dunántúli városok Az ikervári vizi erőmű hatósugarába tartozó nyugat-dunántúli városokat funkcionális értelemben kezelem tanulmányomban, így nemcsak a városi jogállású Szombathellyel, Sopronnal és Kőszeggel foglalkozom, hanem Csepreggel és Sárvárral is - utóbbiak Beluszky Pál és Győri Róbert közismert komplex vizsgálatai szerint községek, kisvárosi funkciókkal. A városi funkciók sűrűsége 1 Révai 1913. 663. p. A gölnicbányai kis vizi erőművet Bogdánfy Ödön monográfiájában nem is említi. Bogdánfy 1914. 2 Bogdánfy 1914.480-510. p: „szászrégeni elektromos vízmű”, „temesvári hidroelektromos telep”, „nagyszebeni első villamos vízerőtelep”. 3 A város világítása. KÉV, 1894. okt. 7. 40. sz. 3. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv x-xi. 2015-2016. 169-208. p.
