Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)

Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Gyulai Éva: Vizek és malmok Miskolcon a 15-18. században

Gyulai Éva: Vizek és malmok Miskolcon a 15-18. században 153 főmeder és a Kis-Sajó mint mellékág viszonya állandósult a 20. században, így rajzolta le Herr Rezső térképész is 1904-ben a Borsod vármegyéről készült kéz­iratos térképén, vármegyetérképeinek sorozatában.17 Ezzel a Sajó mint főmeder megszűnt határfolyónak lenni Miskolc és Felsőzsolca között, az új határ a Kis- Sajó lett. A végleges, a megnevezésben is deklarált mederváltástól, a 19. század közepétől alig másfél század telt el, és a 20. század második felének építkezé­sei végleg eltüntették az egykori főmedret, majd Kis-Sajót Miskolc határában. Igaz, a folyó néha emlékszik múltjára, ez történhetett 2010-ben is. 6/1—2. térkép. A Sajó és a Kis-Sajó 1872. évi katonai térképen és Herr Rezső 1904. évi kéziratos térképén UK PrF Mapová sbírka és OSZK Miskolc: a Szinva és a Pece városa; a malmok Miskolc - amelynek a vidék legnagyobb, azóta nyomtalanul eltűnt folyómedre, a Sajó-meder volt évszázadokig a határa - lakott területén is meghatározó volt a vízrajz, úgy is fogalmazhatnánk, Miskolc a vizek városa volt, bár a mai vá­rosképből, arculatból már hiányoznak, a Szinva csak itt-ott bukkan fel Miskolc centrumában. Két folyócska, a Szinva és a Pece határozta meg a város topográ­fiáját, a középkori jobbágytelkeket a nyugat-keleti irányban folyó Szinva és a Pece déli ága között mérték ki, majd a város terjedésével, a 14. század végétől Mapová sbírka (TEMAP) JV° 000018822 (Digitální univerzitní repozitár Univerzity Karlo­vy v Praze - 623:912.43). 17 Herr Rezső: Borsod vármegye (topográfiai térképe), 1904. Kéziratos, színezett térkép, 69 x 57 cm. OSZK KT 1884.

Next

/
Oldalképek
Tartalom