Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)

Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Gyulai Éva: Vizek és malmok Miskolcon a 15-18. században

154

Városok és természeti erőforrások

az új városrészt a Pece két ága között, illetve az északi ág fölött hozták létre Újváros néven, külön plébániával.'8

1754-ben a bécsi hadmérnökök említett katonai statisztikai leírásukban a Szinva és Pece (Beczva) patakokat is jellemzik: a Szinva a Bükk hegység Hegyalja nevű helyén, két óra járásra Diósgyőrtől nyugatra ered, és a miskolci Sajó-hídnál ömlik a Sajó fő folyásába. A Pece a Miskolctól észak-nyugatra eredő vízfolyásokból ered, és a várostól keletre ömlik a Szinvába.18 19

7. térkép. Az Óváros és Újváros topográfiája Miskolc vízrajzában

A Szinva „adta magát” a középkor legfontosabb iparához, a középkor végére legalább három jelentős malom forgott rajta a város belterületén, ugyanakkor a Pece kisebb vízhozama miatt nem volt alkalmas malmok telepítésére. Bár Miskolc a 14. századtól a diósgyőri királyi uradalom része, az uradalom nem vett

18 Az Óváros és Újváros topográfiájáról bővebben: Gyulai 2011.

19 Szinva und Beczva Bach. [Szinva abstammt] lm Bükk Hegyallya bei Hámor 2 Stunden westl. vorn Diós Györ, [einfließt] unterhalb der Miskolczer Sajó-Brücke in den Hauptarm dieses Flußes. — [Beczva] Durch Vereinigung der Thalwässer, die irn nord-westlichen Theile vor Miskolcz münden, [einfließt] irn östlichen Theile der Stadt Miskolc in die Szinva. (Militärische Beschreibung der Umgebung von Miskolcz (in Tabellenformen) verfaßt von de Cadeten Oswald Mert und Wenzl Wczeklm Jahr 1864). ÖNB Kartensammlung und Globenmuseum ALB 699h(l)