Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Fábián Borbála: Kertek és városok. Egyesületek a városok természeti környezetének átalakításáért
Fábián Borbála: Kertek és városok 123 8. kép. Kecskemét 1915-ben Képeslap a szerző gyűjteményéből iratokból kideríthető - még saját helyisége sem volt. A Bajai Gyümölcsészeti Egyesület taglétszáma viszonylag alacsony volt, önerőből nem érhette el céljait. A többi egyesület alapszabályával összehasonlítva sehol sem találtam arra adatot, hogy a befizetett tagdíj nagy részét tagjutalékként növényekben visz- szaadták volna. A tagok legtöbb esetben csak kedvezményt kaptak a faiskolai vásárlásaikból, és az oltványokért is fizetniük kellett. A kecskeméti egyesület taglétszámáról kevesebb információnk van, a levéltári adatok alapján csak a vezetősége rekonstruálható, mely sokkal nagyobb létszámú volt, mint a bajai egyesületé (6 tisztviselője volt), például külön női választmánya is volt és az egyik alelnöke is nő volt. A bajai egyesületben kezdetektől vettek fel nőket, de csak az 1890-es évek közepén volt néhány hölgy választmányi tagja. A bajai egyesület választmánya kezdetben 8 rendes és 4 póttagból állt az 1902-es módosított alapszabályok szerint 16 tagú volt. A bajai egyesület nonprofit vállalkozásnak is tekinthető. A kecskeméti egyesület sem halmozott fel vagyont, az iratok alapján inkább felvilágosító szerepe volt, illetve az iskolások nevelését segítette elő a cserepes virágok kiosztásával. A virágkultusz terjesztésében játszott szerepe a források alapján nem volt jelentős. A bajai egyesületnek más egyesületek is tagjai voltak (például Bajai Céllövész Társulat, Úri Casinó, Kölcsönösen Segélyező Egyesület). A kecske-
