Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)

Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Fábián Borbála: Kertek és városok. Egyesületek a városok természeti környezetének átalakításáért

124 Városok és természeti erőforrások 9. kép. Baja főtere a 20. század elején Képeslap a szerző gyűjteményéből méti egyesület viszont visszautasította, amikor egy másik egyesület egy közös cél érdekében együttműködésre szólította fel. A bajai esetében számos példát lehet említeni, amikor más egyesületekkel együttműködött, például közösen rendeztek kiállítást, vagy a gyümölcsészeti egyesület kiállításához a kaszinóba vihették be a kiállítandó terményeket, az egyik rózsakiállítás jövedelmét pedig az akkor ÍOO éves Céllövész Társulat javára ajánlották. Ez is hozzájárult a bajai egyesület sikeréhez, hosszabb távú fennmaradásához. A kecskeméti egyesület belső életéről csak a fennmaradt jegyzőkönyvek tudósítanak, míg a Bajai Gyümölcsészeti Egylet életét és működését egyéb le­véltári iratokból, dokumentumokból és a korabeli sajtóból ismerhetjük meg. Ez utóbbi is arról tanúskodik, hogy a bajai egyesület sokoldalúbb tevékenysé­get fejtett ki, bár városszépítő hatása közvetettebb volt, és mivel működésének idején a kecskeméti Országos Dalosünnephez mérhető országos esemény nem zajlott, hatását csak a városlakók és az ide érkezők ismerhették meg. A Kecske­méti Városszépítő Egyesület tevékenységét a városba érkezők nem érzékelték, hiszen a városban nem voltak olyan helyek, emléktáblák, amelyek az egyesület működését megörökítették volna, míg más városokban például padokat, órákat állítottak a városszépítő egyesületek. Öveges Kálmán A mi hazánk, a Magyar királyság földrajza című könyvé­ben az egyes települések bemutatásánál ritkán tért ki azok megjelenésére, ezért

Next

/
Oldalképek
Tartalom