Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Fábián Borbála: Kertek és városok. Egyesületek a városok természeti környezetének átalakításáért
Fábián Borbála: Kertek és városok 113 üvegházi rózsákat.501898. június elején rózsakiállítást is rendeztek, ahol a látogatók szavazhattak: 1. Melyik a legszebb rózsa-fajta? 2. Kinek a rózsakiállítása a legszebb? 3. Ki állította ki a legszebb rózsát? A kiállítás népszerűségét jelzi, hogy 693 szavazólapon 3118 szavazatot számoltak össze. A rózsavásár jövedelmét jótékony célra, a szegény iskolás gyermekeket felruházó egyletnek ajánlották.51 1903-ban a ÍOO éves bajai céllövész társulat javára rendezték a rózsa és szamóca kiállítást.52 Az 1910 körűiről fennmaradt faiskolai árjegyzék szerint 150 féle rózsafajt szaporítottak nagyban.53 A századfordulón rendezett rózsakiállítások és a kertészetben árult rózsák is hozzájárultak ahhoz, hogy Baja a rózsák, virágok városa lett. Az 1905-ben Baján lakó és tanító Babits Mihály a Hatholdas rózsakert című novellájában örökítette meg a virágos várost, és Külley Lea visszaemlékezésében is olvashatunk a bajai virágkultuszról.54 A Magyarország vármegyéi és városai monográfiasorozat Bács-Bodrog vármegyét bemutató kötetében is szerepel az egyesület nagy rózsatelepe, ahonnan külföldre is exportáltak rózsát.55 7. A természeti környezet átalakítása: a város fásítása A bajai Gyümölcsészeti Egylet a város fásításában is részt vett, ami a városi faiskola kezelőjeként kötelessége is volt. A városi kertek átalakításához nemcsak azzal járult hozzá, hogy tagjainak - a helyi újságokban is megjelentetett - előadásokat tartott, valamint szaklapok járatása és szakkönyvtár fenntartása segítségével is korszerű ismereteket közvetített, hanem tagjai gyümölcsfát vagy más élőnövényt kaptak az egyesülettől. Azt azonban források hiányában nem tudni, hogy a fénykorában majdnem 250 tagot számláló egyesület tagjai milyen mértékben használták ki ezeket a lehetőségeket. 1899-től kezdve nemcsak az egylet tagjai kaptak jutalékként gyümölcsfát - vagy más növényt - a kertészetből, hanem a szegényeknek ingyen is osztottak gyümölcsfát. Ezt a tevékenységet 1902-ben a módosított alapszabályokba is felvették mint az egylet fő célja (a gyümölcs és szőlőtermelés fejlesztése Baján és vidékén) megvalósításának egyik legfontosabb eszközét.56 Az első év50 Bajai Közlöny, 1897. február 7. 2. p. 51 Bajai Közlöny, 1898. június 12. 1. p. 52 Bajai Közlöny, 1903. május 31. 2. p. 53 Árjegyzék é. n. 23. p. 54 Külley 2005. 12. p. 55 Magyarász [1909] 306. p. 56 Alapszabály 1902.
