Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Fábián Borbála: Kertek és városok. Egyesületek a városok természeti környezetének átalakításáért
114 Városok és természeti erőforrások ben 200, a következőben 1500-1700 fát, 1903-ban 1900 fát osztottak szét.57 A faosztás népszerűségét mutatja, hogy 1904-ben alig egy hét alatt elfogytak az ingyenes fák, később ezért csak a saját házzal rendelkezőknek juttattak belőlük. 1903-ban a Flórián utcába 153, a Zrínyi utcába 136 almafát ültettek, ezek közül két évvel később 141 fa hiányzott, többségük (95, illetve 24) kiszáradt, néhány fát pedig ismeretlen tettesek törtek ki.58 1905-ben 2-300 almafát ajánlottak fel az utcákon, esetleg dűlőutakon való kiültetésre. A városi tanács 159 darab fát kért, de mérnöki véleményre hivatkozva, amely szerint ezekben az utcákban a talaj nem alkalmas gyümölcsfa ültetésére, juharfákat kértek helyettük. A város indokolása szerint így más utcákban is tudták pótolni a hiányzó fákat, és például a Petőfi utcában folytatni a fásítást.59 Az egyesület 1906-ban ismét felajánlott 500-1000 gyümölcsfát a városi tanácsnak a szegényebb sorsú polgárok által lakott külső városrészek egy utcájának fásítására. A tanács azonban Rauschenberger Ferenc városi mérnök véleménye alapján nem fogadta el ezt az ajánlatot, mivel „a gyümölcsfák nem alkalmasak fásításra (lombozatuk és a szépészeti szempont miatt sem, nyáron nem tisztítják eléggé a levegőt) és közegészségügyi szempontból sem jók, mert a gyermekek megehetik a zöld gyümölcsöket”. A városi mérnök még 200 fát javasolt két utca fásítására, de a gazdasági bizottság végül ezt is elvetette.60 Ebben az időben a városi erdőből származó akácfákkal fásították a bajai utcákat, 1905-ben 773, 1906-ban 962 akácfát ültettek, de 1908-ban a Petőfi utca folytatásában (a ferencrendiek kertje, vagyis a mai Déri-kert és a kis- szállási uradalom kertje között) juharfákat ültettek, amelyeket a város a Bajai Gyümölcsészeti Egyesülettől kapott.61 Ugyanebben az évben a városnak kevés akácfája volt a városi faiskolában, ezért mégis kértek 36 almafát a Zrínyi utcába, illetve 60 orgonacserjét a belvárosi iskola udvarába.62 1908 őszén az egyesület kért 1000 akácfát a Rezső-telep faiskolájának körbe kerítésére, amit a város nem tudott teljesíteni, mivel nem volt kiültetésre alkalmas akácfája.63 Az egyesület nemcsak a szegényeknek, hanem hazafias célból is ajánlott fel ingyenes fákat: 1896-ban millenniumi emlékfákat, 1898 őszén és 1899 tavaszán Erzsébet királyné emlékfákat.64 57 Bajai Hírlap, 1899. május 21. 2. p; Bajai Közlöny, 1900. április 8. 2. p; Bajai Közlöny, 1903. november 1.2. p. 58 MNL BKML IV. 1407.b. 16823/1905 - alapszám: 4195/1907. 59 MNL BKML IV. 1407,b. 455/1906 - alapszám: 4195/1907. 60 MNL BKML IV.1407.b. 13372/1907. 61 MNL BKML IV.1407.b. 19167/1905 - alapszám: 13459/1908. 62 MNL BKML IV.1407.b. 8622/1908. -alapszám: 13459/1908. 63 MNL BKML IV.1407.b. 21960/1908. 64 MNL BKML I V.l 407.b. 8305/1899.
