Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Fábián Borbála: Kertek és városok. Egyesületek a városok természeti környezetének átalakításáért
112 Városok és természeti erőforrások szabályrendelet közvetlenül is érintette a városi faiskolát is kezelő egyesületet. A szabályrendeletben szerepel, hogy nemcsak erdei és gazdasági fákat, illetve szederfákat ültetnek a törvényhatósági utak mellé, hanem gyümölcsfákat — alma, körte, dió, gesztenye, cseresznye, szeder, szilva és meggyfákat - is.42 Az 1899 végén 5 évre meghosszabbított szerződésbe belevették, hogy a „városi kert” használatáért cserébe a városi faiskolát az egyesület kezeli, és a szabály- rendelet értelmében az összes városi fásításhoz ingyen adja a fákat, amiért a várostól 700 forintot kap.43 1905-ben, a szerződés lejártakor az egyesület már kérte a várostól egy városi kertész alkalmazását, mivel Baja utcáinak és tereinek megfelelő növényekkel való beültetése iránt fokozott igényt tapasztaltak. A faiskolából ekkor csak 6 holdat kapott meg az egyesület kezelésre, amiért cserébe vállalták, hogy „a város területén ültetni szándékolt és a termelésre szükséges időnek megadása mellett a közönséges ákácz kivételével évenkint 2000 dbig bármily díszfát, 500 dbig bármily bokrot és cserjét, a város czéljaira” adnak.44 Az egyesület a peronoszpóra elleni védekezésre a későbbiekben is mindig felhívta a figyelmet a helyi lapokban, és már 1893-ban permetezőgépet, folyadékot és permetező embert is részben díjmentesen bocsátott a tagjai részére.45 A hernyók és rovarok elleni védekezésre is felhívták a figyelmet, sőt például 1896-ban cserebogár pajorirtási versenyt rendeztek.46 6, A rózsakert A rózsanemesítésről az első bajai adatok 1893-ból származnak, ekkor 1240 üvegházi rózsa volt a kertészetben.47 1895-ben a Bajai Közlöny hasábjain tudatták a közönséggel, hogy „300 db kiváló, jórészt Baján még ismeretlen fajú rózsanemesítés eladó 40-80” krajcáron.48 1896-ban is arról tudósítottak, hogy több új fajú rózsát lehet venni az egylet telepén, sőt az újonnan nemesítettek közül a legtöbbnek már virágja is van.49 1897-ben már nemcsak a rózsatöveket adták el például cserepezve, hanem szálanként is árusították a febmárban nyíló 42 Szabályrendeletek 1908. 10. p. 43 MNL BKML IV.1407.b. 17639/1899 (kgy. 175) - alapszám: 8402/1905. 44 MNL BKML IV.1407.b. 10984/1910. 45 Bajai Közlöny, 1893. július 2. 2. p. 46 Bajai Közlöny, 1896. február 16. 2. p. 47 Bajai Közlöny, 1894. február 4. (5. sz.) 1. p. 48 Bajai Közlöny, 1895. 49 Bajai Közlöny, 1896. február 16. 2. p.
