Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Fábián Borbála: Kertek és városok. Egyesületek a városok természeti környezetének átalakításáért
Fábián Borbála: Kertek és városok 103 csak az utak fásítása tűnik szembe, hanem az is, hogy Kecskeméten hiányoztak a belső kertek. 1910-ben Öveges Kálmán A mi hazánk, a magyar királyság földrajza a magyar nép számára című könyvében így jellemezte Baját: „A város terein, utcáin is meglátszik, hogy lakói szeretik a fákat, virágokat, mert összes utcái, terei be vannak fásítva. Az udvarokon minden háznál virágok, rózsafák díszlenek. Bizonyára dicséretes szokás és részben ennek köszönheti Baja, hogy az Alföld városai között a legcsinosab- bak közül való.”10 11 1. kép. A Bajai Gyümölcsészeti Egylet tagsági jegye. MNL BKML XIII. 5.b 1. Gál Péter iratai 1. d. A városkép és kertjei a 18. századtól Baján Baja egyik jellemezője - a később emlegetett 8-as alakja mellett - már a 18. század második felében, hogy a főtér közvetlen közelében számos kert helyezkedett el: a ferencesek kolostorkertje mellett veteményes kertek, gyümölcsös kertek is voltak a város közepén, a város széléhez közel pedig „majorok és kertek”, szőlők, valamint a város kaszálója terült el." A Baja környéki szőlőskertekről 1772-ben készült térkép a szőlőskertek szélén fasorokat jelöl, főként a várostól keletre elterülő szőlőkben.10 11 12 Az utcák fásítására nincs adat a 18. századból. A reformkorban a Társalkodó így mutatta be Baját: „Utczáji hosszak és szélesek, ’s a’ mindenütt virágzó ákáczfák, messze kilátszó magas topolyfák, és házikertek a’ városból némileg szép nagy kertet alakitnak, - ’s tettleg czáfolják - meg azon balvéleményt: „mintha a’ homokos fold ’s a’ kereskedői- élet a’ fák’ tenyésztésével nem fémének-meg.” - Még a’ nagyon tisztán tartott 10 Öveges 1910. 49. p. 11 Mappa integrum territorum privilegiati oppidi Baja című térkép. MNL BKML XV. La. BvT 6. térkép. 12 Erky-Nagy 2013. 10. p. A képaláírásban tévesen 1722-t jelöltek meg a térkép készítési idejeként, holott jól olvasható az MDCCLXXII-es évszám.
