Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Fábián Borbála: Kertek és városok. Egyesületek a városok természeti környezetének átalakításáért
104 Városok és természeti erőforrások udvarok is itten többnyire virág-virányokká alakiták, ’s a’ házi-élet’ egyik nagy kényelmével - üveges folyosókkal - diszlők.”13 A második katonai felmérés térképén nincs nyoma az utcák fásításának. A Bajai Közlöny 1860-as tudósítása szerint a városi tanács ekkor is figyelmet fordított a közterek fásítására: „Baja városa közterei és utczái egy tized múlva gyönyörű fasorok ámyadó lombjaival fognak díszeskedni. Városi hatóságunk e részbeni éber figyelmét számos ültetmény hirdeti, melyek nagy része már a múlt év folytán szépen megfogamzott, a kiveszettek helyébe pedig új egészséges példányok rakattak. A »Bódogtér« apró csemetéi helyébe több éves fák ül tettettek, melyeknek kellemes lombjai, talán még e nyár folytán, kellemes sétatért fognak nyújtani.”14 A város 1860 körül készült térképe mutatja, hogy nemcsak az utcákat, például a város egyik leghosszabb utcáját, a Fő utcát fásították, hanem a nagyvásárteret is.15 A város fásításának egyik oka a tűzvész elleni védelem is lehetett: például a Késmárki Városi Szépítő Egylet alapszabályban rögzített feladatai közé tartozott a „várost fasorok díszítő bokrok s csoportozatok ültetése által szépíteni, a levegőt, a növények illatával kellemesbíteni, és az épületek tűzkár elleni oltalmát is növelni.”16 A gyümölcsészeti egyesület megalakulása Baján A 19. század második felében a város fejlődése lelassult, majd megtorpant. 1873-ban törvényhatósági jogú város lett,17 a vasút azonban elkerülte a várost, amely csak 1885-ben kapott szárnyvonalat. A város vezetői a kertészet és a gyümölcstermesztés előmozdításában láttak lehetőséget a város fejlesztésére. Indítványuk szerint „tekintve azon körülményt, hogy városunkban évek óta az ipar és kereskedelem pang; hogy különösen a nagy ipar többféle válság által lett sújtva és hogy ezáltal az általános kereseti viszonyok nagy mérvben csökkentek”, valamint a városnak kicsi a határa, új kereseti lehetőségeket kell teremteni a polgárok számára. Ezért a „gyümölcstermelő és kertészetnek nagyban történő produkcióját honosítsa meg” a város azzal, hogy ÍOO hold földet olcsóbban 13 Társalkodó, 1838. jún. 13. 183. p. 14 Bajai Közlöny, 1860. márc. 11. 42. p. A „Bódogtér” a város utolsó foldesurára Zichy-Fer- raris Bódogra emlékeztet, aki 1858-ban, amikor Baja szabad város lett, a bajai uradalom területéből a Belvárosi templommal szembeni részt a Fő utca mellett a városnak ajándékozta. (Ma Tóth Kálmán tér). 15 MNL BKML XV. 1 .a BvT 29-es térkép 16 MNL OL K 150 1879-111.-4.- 56988. 17 Fábián 2011.
