Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Fábián Borbála: Kertek és városok. Egyesületek a városok természeti környezetének átalakításáért
102 Városok és természeti erőforrások egyesületek, hiszen parkok létrehozására alakultak. Az egyesületek alakulásuk sorrendjében: fehértemplomi Park-Verein (1875), Temesvár, Józsefvárosi Park Egylet (1879), Alibunári Park Egylet (1891), Temesvári Majoroki Parkegylet (1895), Ceglédi Városszépítő Egylet (1903), Kecskeméti Városszépítő Egyesület (1909).6 Gazdasági egyesületekből jelentősen több alakult Magyarországon a 19. században és a 20. század elején. Ezek nemcsak egy település fejlesztését tartották céljuknak, hanem egy járás vagy megye gazdaságának fellendítését. A gazdasági egyesületek között már a 19. század első felében megjelentek a pomológiai vagy kertészeti egyletek, amelyekhez a települések fásítása, környezetük átalakítása, a gyümölcsfatenyésztés elterjedése köthető.7 Az egyik legrégebbi ilyen egyesület a Nagy-siki Pomológiai Egylet (1841), a legismertebb a Nagykőrösi Kertészeti Egylet (1882) volt. A 20. század elején számon tartott gyümölcsészeti egyesületek „Baja, Nagyenyed, Igló, Jolsva (ÍOO éves múlttal), Kassa, Nagybánya, Nagykőrös, Pápa, Pécs” városokban működtek.8 A rózsakertet létrehozó egyesület: a Bajai Gyümölcsészeti Egyesület A törvényhatósági jogú városok közt Baja az egyik legfásítottabb volt a 20. század elején. A vidéki városok közül Hódmezővásárhelyen ültették ki a legtöbb fát, de a 219 km befásított utcába valószínűleg nemcsak a belterület, hanem a külterület is beletartozott. Ezt követi Debrecen és Szeged. A negyedik helyen Baja található 21 800 fával. A bajai fák és parkok fenntartási költsége az egyik legalacsonyabb, mindössze 1500 Ft, ami azt mutatja, hogy sokkal korábban kezdték meg a város utcáinak fásítását.9 Baján nem alakult városszépítő egyesület, ez a feladat a mérnöki hivatal hatáskörébe tartozott. 1889-ben azonban gyümölcsészeti egyesület alakult, amely később nagy szerepet játszott a városkép átalakításában. A 19. század közepén készült második katonai felmérés térképei jól mutatják, hogy mennyire voltak fásítottak az alföldi városok. A bácskai településeken már ekkoriban több fa volt, mint más alföldi városokban. Baját és Kecskemétet összehasonlítva nem6 Egyesületi címtár 1988. és a Polgári kori egyesületek adatbázisa (http://adatbazisokonline. hu/adatbazis/polgari-kori-egyesuletek, 2016. 01.28.) alapján. A kecskeméti egyesület iratanyaga fennmaradt a MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltárában: MNL BKML X. 231. 7 Gazdasági egyesületek 1882. 184-200. p. 8 Nagybánya és vidéke, 1904. június 26. 3. p. 9 Magyarország városainak háztartása 1916. 37x és 28. p.
