Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Fábián Borbála: Kertek és városok. Egyesületek a városok természeti környezetének átalakításáért
FÁBIÁN BORBÁLA KERTEK ÉS VÁROSOK Egyesületek a városok természeti környezetének átalakításáért A városok szépítésének egyik legfontosabb eszköze a fásítás, ami nemcsak a természet szépségét hozza el a városokba, hanem élhetőbbé is teszi a településeket, amelyek a jobb levegő által egészségesebbé vállnak. Az egyesületek két csoportja vett részt a városok fásításában: a városszépítő és a gazdasági egyesületek. A magyarországi szépészeti, szépítő, városszépítő és parkegyletek, egyesületek többsége a kiegyezés után jött létre. Céljuk a városok fásítása, parkok létrehozása és fenntartása volt. Az egyletek működése sokszor nem volt folyamatos, ahogy a keszthelyiről írták: olykor „aludtak”.1 A legsikeresebbeknek a ma is működő soproni és szombathelyi egyletek tekinthetők.2 Az egyik legkorábbi egyesület a pozsonyi volt, amely a város műemlékeinek megőrzését, emléktáblával való megjelölését, múzeumának fenntartását is magára vállalta, tehát a természeti környezet szépítésén túl egy kulturális tér megteremtését is célul tűzte ki.3 Az 1907-ben alakult Kassai Városszépítő Egyesület a következő évben mozit nyitott, majd külön épületet emelt az Uránia Filmszínháznak, 1912-től modem uszodát épített a városban, de korcsolya- és teniszpályát is fenntartott.4 Az alföldi városok kevés városszépítő egyletéről alig tudunk valamit, talán mert az „idegenforgalom” fellendítése nem szerepelt a céljaik közt, ellentétben a balatoni, nyugat-dunántúli, valamint a Dunakanyarban működő egyesületekkel.5 A levéltári kutatás és a szakirodalom áttekintése során 57 városszépítő egyesületet találtam az I. világháború előtti időszakból. Ezek többsége (45) még 1900 előtt, közülük 20 egyesület az 1880-as években alakult. A hat alföldi egyesület közül négy a Bánáthoz köthető, ezek nevükben nem is szépítő 1 Bontz 1896. 303. p. 2 A soproni városszépítő 1929, Szabó 1984. és Dobri Mayer Pásztor 2002. 3 MNL OL K 150 1879 - III.- 4. - 36863. és Vasárnapi Újság, 1899. augusztus 13. 557. p. 4 Körmendy 1915. 5. p. és Budapesti Hírlap, 1909. jún. 27. 15. p, Pesti Hírlap, 1912. január 31. 7. p. 5 Például az Esztergomi Sétahely-Szépítő Egylet (MNL OL K 150 1876- III. - 4. - 25737.) vagy a Keszthelyi Szépítő Egylet (Törzsök - Gal ambos 2012. 221-222. p.), Révfülöpön a Szépítő Egylet strandot épített. (Pákay-Sági 1971. 107. p.) Urbs. magyar várostörténeti évkönyv x-xi. 2015-2016. 101-128. p.
